Áraktól és esőtől sújtva

Önköltség alatti árat kínálnak a gyümölcslégyártók az őszibarack-termelőknek, a szőlő- és borágazat szereplőit szintén az alacsony felvásárlási árak és a teli pincék nyomasztják, mert még mindig nem indult el az engedélyezett bormennyiség lepárlása. Közben a kedvezőtlen időjárás, a sok eső is érezteti hatását.

Felhívással fordultak a nyilvánossághoz a gyöngyösi őszibarack- és szőlőtermelők, hogy rávilágítsanak az ágazat problémájára. Székely Zoltán, a gyöngyösi gazdakör elnöke munkatársunknak elmondta, hogy a betakarítás közeledtével most nekik is szembesülniük kell azzal a ténynyel, hogy termékeiket az önköltségi ár alatt kénytelenek értékesíteni. Az ipari feldolgozásra szánt őszibarack esetében az ötvenforintos önköltségi árral szemben csak 25 forintot kínálnak kilónként a gyümölcslégyártó üzemek a termelőknek, s ezt az árat csak elvétve sikerült feltornázni 30-35 forintra. A gond az, hogy jelenleg az őszibarackot egyáltalán nem keresik konzervipari felhasználásra, pedig az elmúlt napok esőzései miatt a gyümölcs jelentős részét csak ipari felhasználásra lehet felkínálni.
– Az étkezési barack piacán sem jobb a helyzet, mert a kereskedők még a legjobb minőségű termékért is maximum 80-100 forintot adnak, melyből ha levonjuk a kilónkénti 15-20 forintos szedési költséget, akkor már csak 70-80 forint marad a termelőknél – miközben a hazainál gyengébb minőségű importbarackhoz kilónként 250 forint körüli áron lehet hozzájutni a nagy áruházláncokban – mondta Székely Zoltán. Hozzátette: helyzetüket megkeseríti, hogy nem kapnak támogatást. Az agrár-környezetvédelmi támogatásokra benyújtott pályázatokat tudomása szerint elbírálták már, de azokról még mindig nem adták ki a határozatokat, viszont leállították az AVOP-pályázatokat is. Ezért áll elő olyan helyzet, hogy a hazai termelőkkel szemben például az osztrák termelők legalább tízforintos árelőnnyel rendelkeznek, ami csak növekszik, ha hozzáadjuk azokat a nemzeti támogatásokat, amelyekben ők részesülnek, a magyar termelők pedig nem.
Székely Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós csatlakozásunk óta a mezőgazdasági termékek importja 50 százalékkal nőtt, míg exportunk csupán 6-7 százalékkal növekedett. Az elnök rámutatott arra is, hogy 2001-ben több mint 1,7 millió tonna gyümölcs termett hazánkban, 2004-ben azonban már csak valamivel több mint 1,5 millió tonna. Ugyanezen időszakokban az őszibaracktermés 56,7, illetve 32 ezer tonna volt.
A szőlő- és borágazat gondjait ismertetve Székely Zoltán elmondta, hogy kevés a szerződés, pillanatnyilag csak a várható termés 40-50 százalékát kötötték le a felvásárlók, a maradék szőlő értékesítése bizonytalan, s miközben a kilónkénti önköltségi ár 52 forint, addig a tömegfajtákra 30, a minőségi fajtákra 40-50, a kékszőlőkre pedig 50 forintos árat ajánlanak. Ezt tetézi, hogy a termelőknek sok esetben még a tavaly eladott szőlőt sem fizették ki, s a szőlő idei ellenértékét is részletekben kívánják rendezni számukra. A borospincékben azonban jelentős készletek vannak, mert az unió által engedélyezett 500 ezer hektoliter bor lepárlása még mindig nem történt meg.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára a távirati irodának nyilatkozva elmondta, hogy a napokban hullott sok csapadék fékezi a szőlő érését, növeli a betegségek kialakulásának esélyét, s nem teszi lehetővé a növény-egészségügyi munkálatok elvégzését, pedig a tőkéket éppen a napokban kellene utoljára permetezni. Kiemelte: a peronoszpóra és a szürkerothadás kialakulásának esélyét megnöveli a sok csapadék. A növényvédelmi problémák felerősödése miatt a főtitkárhelyettes a tavalyinál 20-30 százalékkal kevesebb termést prognosztizál erre az évre, aminek következtében a felvásárlási ár várhatóan nőni fog, amit azonban a felvásárlók nem biztos, hogy elfogadnak majd. Ez feszültséget teremthet a szőlőtermelők körében – mutatott rá.