Eladnák a határőrség központját

Megszabadulna közel kilencmilliárd forintot érő ingatlanától, a Határőrség Országos Parancsnokságának fővárosi, Labanc úti központjától a Belügyminisztérium (BM). A tárca a takarékos gazdálkodással indokolja az értékesítési lehetőség felmérését.

A főváros budai oldalának egyik legértékesebb telkét és a magyar határőrség központjának épületegyüttesét szemelte ki eladásra a Lamperth Mónika (MSZP) vezette BM – hívta fel a figyelmet nemrégiben Kontrát Károly, a Fidesz képviselője. A politikus úgy vélte: a tárcánál tapasztalható kapuzárási pánik része, hogy más ingatlanok eladásának tervei mellett felmerült az egykori Manréza nevű jezsuita központ értékesítése is. Kontrát Károly értesülései szerint Béndek József, a határőrség országos parancsnoka utasítást kapott arra, hogy mérje fel, milyen rövid idő alatt tudják elhagyni a központot.
Úgy tudjuk, a határőrség vezetőinek szeptember elejéig kell előállniuk a nagykanizsai, a zalaegerszegi és a balassagyarmati határőr-igazgatóság kiürítésének és a központ elköltöztetésének terveivel, ugyanakkor a minisztériumnak jelenleg nincs elképzelése arról, hogy hová lehetne elköltöztetni a parancsnokságot úgy, hogy eközben folyamatosan el tudja látni összes feladatát.
*
Kérdésünkre, hogy felmerült-e a Labanc utcai ingatlan eladása, a minisztérium sajtóosztálya úgy válaszolt: folyamatosan vizsgálják az ésszerűbb és hatékonyabb működtetés szempontjait. A költségtakarékos vagyongazdálkodás keretébe az is beletartozik, hogy felmérjék az ingatlan értékesítési lehetőségét. A minisztérium nem cáfolta, de hatástanulmánynak nevezte, és az ingatlangazdálkodás részeként említette a Béndek Józsefnek adott utasítást, valamint az egyéb ingatlanok hasznosításának felmérését.
A tárca állítja: nem rendelkeznek szakértői értékeléssel, ugyanakkor az ingatlan értéke szerintük is több milliárd forintra tehető. Lapunk által megkérdezett szakértők szerint a budai Ferenc-halom tövében található panorámás ingatlan piaci értéke a környékbeli telekárak alapján kilencmilliárd forintra tehető.
A jezsuiták, kizárólag férfiak számára, az adakozásokból épült lelki gyakorlatos háza 1928-ban nyílt meg, de a hatalomra jutó kommunista rezsim csak 1950-ig tűrte működését, majd elkobozta az egyházi tulajdont. A határőrség 1953-ban költözött a műemlék jellegű épületekbe, a jezsuita rend pedig kárpótlásként egy olyan dobogókői ingatlant kapott, ahová Kádár János járt pihenni.