Dél körül a radikális telepesek által lakott Necarimban megmaradtak összegyűltek a zsinagógában, ahol az utolsó imájukat megtartották. A Háárec izraeli napilap beszámolója szerint az utolsó imán a kivonulást végrehajtó katonák is részt vettek, a hangulat pedig egyáltalán nem volt ellenséges velük szemben. Ezt követően a telepesek kivonultak lakóhelyükről. Necarimot az évek során számos támadás érte, így az itt szolgáló katonákat nagyon megbecsülték az egyébként nagyon radikális, sok esetben gyilkos zsidó telepesek. A telepesek később buszra szálltak, és elindultak új lakóhelyük felé, a ciszjordániai Ariel-telepre. Kevésbé voltak barátságosak azonban Ariel Saron miniszterelnökkel, akinek falfeliratokkal üzentek. „Saron, Hitler büszke rád!”, valamint „Jigal Amir, szükségünk van rád!” – állt a falakon, utóbbi utalva Jichak Rabin korábbi izraeli kormányfő gyilkosára. Saron egyébként korábban kijelentette, „Necarim sorsa egyenlő Tel-Aviv sorsával”.
A kormányfő a politikusok egy részétől, sőt saját pártjának képviselőitől is éles kritikákat kapott. Uzi Landau, a Likud kormánypárt belső ellenzékének egyik vezetője az izraeli rádióban Saront hazugnak, csalónak és kegyetlennek nevezte, valamint lemondásra szólította fel. Landau szavait kikérte magának Simon Peresz miniszterelnök-helyettes. A knesszetben helyet foglaló számos radikális párt képviselői „politikai megtorlást” ígértek a szerintük alkalmatlanságát a kivonulással bebizonyító Saronnak.
A Jerusalem Post szerint Saron ugyanakkor közölte, a ciszjordániai óriástelepek felszámolása semmiképp nem fog megtörténni. Sőt közölte, ezeken az elválasztó fal védelmét élvező területeken folytatódni fog az építkezés. Megígérte, hogy a ciszjordániai Máále Adumim-telepet addig fejlesztik, amíg össze nem ér Jeruzsálemmel. Ez a terv régóta napirenden van Izraelben, és a palesztinok attól tartanak, hogy ezzel ketté fogják vágni a földjüket. Saron szerint azonban meg fogják találni a megoldást, hogy ezt elkerüljék. A közel-keleti kvartettnek nevezett csoport által kidolgozott útiterv Izraelre vonatkozó része tiltja a megszállt területeken az építkezést, a miniszterelnök azonban úgy véli, a korábbi amerikai megjegyzés az 1967-es háború óta „megváltozott realitásokról” feljogosítja őt a fejlesztésekre.
A miniszterelnök egyik legfőbb kritikusa volt egyébként Benjamin Netanjahu is, aki a kivonulás előtti napon mondott le pénzügyminiszteri pozíciójáról. A volt kormányfő úgy vélte, a kivonulás csak a palesztin radikálisoknak okozott örömet, így megígérte, hogy a lehető legkeményebben vissza fognak vágni az esetleges terrortámadásokra válaszul.
Egyúttal közölte, az al-Kudsz al-Arabi című arab lap szerint, hogy Izraelnek meg kellene szállnia Akaba jordániai várost, mivel az stratégiai szempontból különösen fontos hazájának. Akabából a múlt héten rakétákat lőttek ismeretlen fegyveresek a vele szinte egybeépült Eilat izraeli városra és egy amerikai hadihajó felé.

Tiszta őrület, a szombathelyi Mad Max bevadult a belvárosban - videó