Gellért Kis Gábor közlése szerint felkutattak minden kuratóriumi jegyzőkönyvet, azonban egyikből sem derül ki, hogy 2001-ben Kondor Katalin a rádió kuratóriuma elé terjesztette volna Hollós és Gőblyös alelnöki kinevezésének ügyét. A kuratórium jelenlegi elnöke szerint ez szabálytalan, hiszen az akkoriban Szadai Károly által vezetett testület nem foglalhatott állást a kinevezett alelnökök személyéről.
– Ebből látszik, hogy a két alelnök kinevezése jogszerűtlen volt – mondta Gellért Kis, megállapítva, hogy ebben az esetben munkajogilag nem tekinthetők alelnököknek. Szadai Károly, a kuratórium jelenlegi alelnöke kérdésünkre elmondta: 2001-ben nem lett volna miről tárgyalnia a kuratóriumnak, hiszen az alelnökök munkaviszonyban állnak, munkáltatójuk az elnök, a kuratórium pedig nem szólhat bele az elnök munkáltatói jogainak gyakorlásába. Ez alól egyetlen kivétel van – mondta Szadai –, mégpedig az, ha a kuratórium meg kívánja vétózni a kinevezést. Akkor ez fel sem merült – tette hozzá Szadai Károly. Gellért Kis szerint viszont csak akkor lett volna lehetőség vétózásra, ha a kuratórium elnöke vagy maga Kondor a testület elé viszi a kérdést, ilyenformán azt kötelezően meg kellett volna tenniük. – Ez sem igaz – reagált Szadai, mondván, hogy a kuratórium bármely tagja kezdeményezhette volna az ügy megtárgyalását, ilyen javaslat azonban nem érkezett. Médiajogászok szerint ebben az esetben érvényesül a „hallgatás – beleegyezés elve”.
Gellért Kis Gábor azt is kifogásolja, hogy ez év januárjában Kondor Katalin a kuratórium megkérdezése nélkül változtatta határozottról határozatlan idejűre Hollós, Gőblyös és Szíjártó cégjegyzési jogát. Mint azt Gellért Kis elmondta, a Kondor által benyújtott, a cégjegyzési jogosultság idejének megváltoztatására irányuló kérelmet a cégbíróság egyszer visszadobta, mégpedig azzal az indoklással, hogy vezető tisztségviselők csak határozott ideig gyakorolhatják ebbéli jogaikat. Ekkor – mondta Gellért Kis – Kondor „más munkavállaló” megnevezéssel terjesztette be az alelnökök és a gazdasági igazgató nevét. Akkor most alelnökök voltak, vagy „más munkavállalók”? – tette fel a kérdést a főkurátor. Végkövetkeztetésként kifejtette, hogy ebben az esetben cégjogilag nem voltak alelnökök.
– A beadványban az is szerepelt – így Gellért Kis –, hogy a kuratórium nem emelt kifogást a bejegyzés módosítása ellen. Meg sem kérdeztek bennünket – fejtette ki a kuratórium elnöke. Szadai Károly erre reagálva úgy nyilatkozott, hogy ebben a kérdésben sem kellett kikérni a kuratóriumi elnökség véleményét, hiszen cégjegyzésre jogosultként Kondor olyan változtatásokat hajthat végre a bejegyzésben, amilyeneket akar. A cégjog szerint az
rt.-nek az igazgatósági tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek, az igazgatósági jogokat a rádióban viszont az elnök egy személyben gyakorolja. – Így senki más nem vezető tisztségviselő, hanem „más munkavállaló”, ráadásul ezt a megnevezést nem Kondor találta ki, hanem a cégbíróság. Gellért Kis emelhet kifogást, de akkor a cégbíróságot kell támadnia – mondta Szadai. Kondor Katalin kérdésünkre elmondta: ha nem adott volna határozatlan idejű cégjegyzési jogot az alelnököknek és Szíjártó Istvánnak, akkor a mostani, elnök nélküli időszakban nem volna senki, aki mint rt.-t jegyezhetné a rádiót.
Nem írt alá. Szíjártó István, szemben Gellért Kis Gábor állításaival, semmiféle szerződést nem írt alá arról, hogy tulajdonosi megbízott lenne. A gazdasági igazgató ezt a nap folyamán a közszolgálati médium elnökségi ülésén erősítette meg – áll az MTI-hez eljuttatott közleményben. A tájékoztatás szerint Szíjártó István továbbra is csak gazdasági igazgatónak tekinti magát.
Mondjon le a főkurátor! Szadai Károly a sorozatban elkövetett jogsértések miatt lemondásra szólítja fel Gellért Kis Gábort. Egyben felszólítja, hogy azonnal utalja át a Magyar Rádiónak a költségvetési törvény szerint járó összeget, miután a cégbíróság elutasította Szíjártó István tulajdonosi megbízottként való bejegyzését. A kuratórium elnökhelyettese úgy fogalmaz: a cégbíróság döntése „teljes mértékben alátámasztja az ügyészség és a Magyar Rádió Részvénytársaság eddigi jogi álláspontját, miszerint sem a kuratóriumi elnökségnek, sem a kuratórium elnökének nincs joga ügyvezetőt kinevezni”. A Magyar Rádióban nincs tehát törvénytelen állapot – fejtette ki Szadai.
Pubilcisztika a 6. oldalon >
Tesztel az Echo TV. Folynak a tárgyalások arról, hogy a szeptember 15-től sugárzó gazdasági csatornán heti rendszerességgel műsort vezethet majd egyebek mellett Fiala János és Tamás Gáspár Miklós is – mondta lapunknak Gulyás István vezérigazgató. A Széles Gábor érdekeltségi köréhez tartozó adó – a vezérigazgató közlése szerint – nem csak a baloldali kötődésükről ismert közéleti személyiségeknek biztosít megjelenési lehetőséget. Mint azt Gulyás István kifejtette, ugyancsak tárgyalások folynak Kovács Ákossal, Gyurkovics Tiborral és Sándor Györggyel is. Az egyelőre csupán belső tesztadásokat készítő csatorna az ősz folyamán kezdi meg a kábelrendszeren keresztül országosan fogható próbasugárzását. Az ingyenes próbaadás után 2006 elejétől a kábelszolgáltatók fizetős csomagjaiban lesz elérhető a csatorna.
