Gellért Kis Gábor közlése szerint felkutattak minden kuratóriumi jegyzőkönyvet, azonban egyikből sem derül ki, hogy 2001-ben Kondor Katalin a rádió kuratóriuma elé terjesztette volna Hollós és Gőblyös alelnöki kinevezésének ügyét. A kuratórium jelenlegi elnöke szerint ez szabálytalan, hiszen az akkoriban Szadai Károly által vezetett testület nem foglalhatott állást a kinevezett alelnökök személyéről.
– Ebből látszik, hogy a két alelnök kinevezése jogszerűtlen volt – mondta Gellért Kis, megállapítva, hogy ebben az esetben munkajogilag nem tekinthetők alelnököknek. Szadai Károly, a kuratórium jelenlegi alelnöke kérdésünkre elmondta: 2001-ben nem lett volna miről tárgyalnia a kuratóriumnak, hiszen az alelnökök munkaviszonyban állnak, munkáltatójuk az elnök, a kuratórium pedig nem szólhat bele az elnök munkáltatói jogainak gyakorlásába. Ez alól egyetlen kivétel van – mondta Szadai –, mégpedig az, ha a kuratórium meg kívánja vétózni a kinevezést. Akkor ez fel sem merült – tette hozzá Szadai Károly. Gellért Kis szerint viszont csak akkor lett volna lehetőség vétózásra, ha a kuratórium elnöke vagy maga Kondor a testület elé viszi a kérdést, ilyenformán azt kötelezően meg kellett volna tenniük. – Ez sem igaz – reagált Szadai, mondván, hogy a kuratórium bármely tagja kezdeményezhette volna az ügy megtárgyalását, ilyen javaslat azonban nem érkezett. Médiajogászok szerint ebben az esetben érvényesül a „hallgatás – beleegyezés elve”.
Gellért Kis Gábor azt is kifogásolja, hogy ez év januárjában Kondor Katalin a kuratórium megkérdezése nélkül változtatta határozottról határozatlan idejűre Hollós, Gőblyös és Szíjártó cégjegyzési jogát. Mint azt Gellért Kis elmondta, a Kondor által benyújtott, a cégjegyzési jogosultság idejének megváltoztatására irányuló kérelmet a cégbíróság egyszer visszadobta, mégpedig azzal az indoklással, hogy vezető tisztségviselők csak határozott ideig gyakorolhatják ebbéli jogaikat. Ekkor – mondta Gellért Kis – Kondor „más munkavállaló” megnevezéssel terjesztette be az alelnökök és a gazdasági igazgató nevét. Akkor most alelnökök voltak, vagy „más munkavállalók”? – tette fel a kérdést a főkurátor. Végkövetkeztetésként kifejtette, hogy ebben az esetben cégjogilag nem voltak alelnökök.
– A beadványban az is szerepelt – így Gellért Kis –, hogy a kuratórium nem emelt kifogást a bejegyzés módosítása ellen. Meg sem kérdeztek bennünket – fejtette ki a kuratórium elnöke. Szadai Károly erre reagálva úgy nyilatkozott, hogy ebben a kérdésben sem kellett kikérni a kuratóriumi elnökség véleményét, hiszen cégjegyzésre jogosultként Kondor olyan változtatásokat hajthat végre a bejegyzésben, amilyeneket akar. A cégjog szerint az
rt.-nek az igazgatósági tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek, az igazgatósági jogokat a rádióban viszont az elnök egy személyben gyakorolja. – Így senki más nem vezető tisztségviselő, hanem „más munkavállaló”, ráadásul ezt a megnevezést nem Kondor találta ki, hanem a cégbíróság. Gellért Kis emelhet kifogást, de akkor a cégbíróságot kell támadnia – mondta Szadai. Kondor Katalin kérdésünkre elmondta: ha nem adott volna határozatlan idejű cégjegyzési jogot az alelnököknek és Szíjártó Istvánnak, akkor a mostani, elnök nélküli időszakban nem volna senki, aki mint rt.-t jegyezhetné a rádiót.
Nem írt alá. Szíjártó István, szemben Gellért Kis Gábor állításaival, semmiféle szerződést nem írt alá arról, hogy tulajdonosi megbízott lenne. A gazdasági igazgató ezt a nap folyamán a közszolgálati médium elnökségi ülésén erősítette meg – áll az MTI-hez eljuttatott közleményben. A tájékoztatás szerint Szíjártó István továbbra is csak gazdasági igazgatónak tekinti magát.
Mondjon le a főkurátor! Szadai Károly a sorozatban elkövetett jogsértések miatt lemondásra szólítja fel Gellért Kis Gábort. Egyben felszólítja, hogy azonnal utalja át a Magyar Rádiónak a költségvetési törvény szerint járó összeget, miután a cégbíróság elutasította Szíjártó István tulajdonosi megbízottként való bejegyzését. A kuratórium elnökhelyettese úgy fogalmaz: a cégbíróság döntése „teljes mértékben alátámasztja az ügyészség és a Magyar Rádió Részvénytársaság eddigi jogi álláspontját, miszerint sem a kuratóriumi elnökségnek, sem a kuratórium elnökének nincs joga ügyvezetőt kinevezni”. A Magyar Rádióban nincs tehát törvénytelen állapot – fejtette ki Szadai.
Pubilcisztika a 6. oldalon >
pápa
Először mutat be misét szenteste XIV. Leó pápa
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!