Guruló márkák: tarthatatlan titkolózás

Berlin különleges béketűréssel kezelte mindeddig a magyar– német különbizottság munkáját az NDK-pártvagyon eltűnt millióinak felkutatására.

Stefan Lázár
2005. 08. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezt bizonyítja az a tartózkodó magatartás, ami az üggyel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát övezi, továbbra is titokzatos légkört teremve a tizenöt esztendeje folyó tárgyalások körül. Határozott, kézzelfogható eredményt annak a különbizottságnak a munkája sem hozott, amelyet Gerhard Schröder kancellár és Medgyessy Péter miniszterelnök hívott életre 2003-ban. A kancellári hivatalt vezető Franz-Walter Steinmeier múlt heti budapesti megbeszélése kollégájával, Kiss Péter kancelláriaminiszterrel egyértelműen arra utal, hogy Berlin türelme lassan a végéhez közeledik. Ezt érzékeltette lapunknak a berlini parlament egyik tagja is, aki tekintettel a mindeddig visszatartott hivatalos állásfoglalásra, nevének elhallgatását kérte.
Mint fogalmazott, a magyarok kezdettől fogva türelmet kértek a német féltől. A parlamenti forrás megjegyzi, a Nemzeti Bank munkatársai mindvégig előzékenyen és udvariasan bántak a német hivatalnokokkal, számtalan aktába nyújtva betekintést. Hatáskörük és befolyásuk azonban itt véget ért. A vizsgálat ezen a szinten zátonyra futott, mivel a meghatározó, felettes vezetők rendre mély hallgatásba burkolóztak, és teszik ezt ma is.
*
A Nemzeti Bank szerint az NDK pártvagyonára vonatkozó kontók már nem léteznek, mindössze bizonyos – a manipuláció lehetőségét magában rejtő – pénzvándorlások utalnak a magyar–keletnémet kapcsolatokra. Mivel ezek az újraegyesítést megelőzően zajlottak le, nehéz megtalálni a pontos nyomokat a szóba jövő összegek nagyságrendjéről, azok megőrzési helyéről.
A berlini illetékesek számára például szinte megmagyarázhatatlan és felettébb gyanús, hogy ma már senki sem akar tudni az 1945 és 1990 között működő Pénzintézeti Központ (PK) munkájáról, a bécsi „CD Bankhoz” fűződő kapcsolatokról. A német szakértők szerint a PK Magyarországon hasonló szerepet töltött be, mint a Kelet-Berlinben működő Kommerzielle Koordinierung (KoKo) név alatt működő szerv, amelyet Alexander Schalck-Golodkowski, az állambiztonsági szolgálat magas rangú tisztje vezetett azzal a céllal, hogy az NDK Nyugaton létesített vállalatait üzemeltesse, felügyelje és az onnan származó devizaüzleteket koordinálja. A két szerv összehasonlításából az a következtetés vezethető le, hogy a PK-n keresztül az MSZMP is külföldi cégeket hozott létre, majd a rendszerváltás során a magyar kommunisták is nyugati bankokhoz transzferálták vagyonuk egy részét. Az ilyen irányú érdeklődésekre azonban informátorunk szerint a magyarok ismételten mély hallgatással reagáltak.
A keletnémet pártvagyon utáni nyomozás természetesen nem nélkülözi a politikai hátteret. Erre utal az anonimitást kérő informátor utalása a jövőre sorra kerülő magyar parlamenti választásra, a várható új kormány szerepére. Fidesz-forrásból ugyanis olyan értesülést kapott Berlin, hogy a párt sajnálja, hogy az Orbán-kormány időszakában nem fordított megfelelő figyelmet az ügyre, nem tanúsított offenzív magatartást a vizsgálatok érdekében. A német–magyar különbizottságot ugyanis már akkor létre lehetett volna hozni. E sajnálkozó megállapításból Berlin most azt a következtetést vonja le, hogy egy újabb polgári kormány hasonló mulasztást már nem szeretne elkövetni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.