Goran Petrovics szerint a szerb titkosszolgálatok egymásra hárítják a felelősséget Karadzsics és Mladics rejtegetéséért. Hozzátette, hogy a megvádolt katonai hírszerző szolgálat ezt a tevékenységet már nem végzi. Sem az elhárítás, sem a hírszerzés, sem a biztonsági szolgálat nem nyújt logisztikai támogatást. Hogy mit csinál a szerb titkosszolgálat, azt nem lehet tudni, tette hozzá Petrovics, s utalt rá, hogy elapadtak Karadzsicsék anyagi forrásai. A NATO-ban is úgy tudják, hogy a titkosszolgálatok mind nehezebben tudják működtetni támogatói hálózatukat és fizetni a testőröket. A csapokat ugyanis elzárták. A pénz megvonása, a politikai nyomás a Boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a lélektani nyomás a Karadzsics családra együttesen hathat ki arra, hogy a volt boszniai szerb elnök bíróság elé álljon.
Ezeket a feltételezéseket közvetve éppen Alekszandar Karadzsics, a hágai körözött fia erősíti meg, amikor bírálja a haszonlesőket, akik, felhasználva Radovan Karadzsics nevét, nagy gazdagságra tettek szert, miközben a Karadzsics család szegénységben él. Minél nagyobb az aggodalma egyes köröknek irántam és családom iránt, annál nehezebb a sorsunk, fogalmazott Alekszandar Karadzsics ügyvédje által kiadott közleményében.
Desznica Radivojevics, a Bosznia-Hercegovinai Föderáció alelnöke szerint a Hágából ideiglenesen hazaengedett Jovica Sztanisics, Milosevics titkosszolgálati főnöke pontosan tudja, hol kell keresni a két körözöttet. „Ha valóban el akarják őket fogni, akkor kérdezzék Sztanisicsot” – hangoztatta Radivojevics, akinek bizalmas információi vannak Sztanisics és Karadzsics kapcsolatáról. Bírálta a EUROFOR-t, amelynek rossz akciófilmre hasonlító, ám annál drágább hadműveletei a vádlottak kézre kerítésére, semmit sem érnek. De bírálta a Boszniai Szerb Köztársaság elnökét, Dragan Csavicsot, aki megadásra szólítja fel a vádlottakat ahelyett, hogy kiadná a parancsot a rendőrségnek: végezze munkáját. Borisz Tadics szerb elnök is ismét felszólította Ratko Mladicsot, hogy adja meg magát – Szerbia európai jövője érdekében.
A Viharra emlékeznek. Horvátországban ma van a hálaadás napja, állami ünnep, egyben a fegyveres erők napja is, amikor tíz évvel ezelőtt, augusztus 5-én a horvát csapatok bevonultak Kninbe. Augusztus 4-én kezdődött a Vihar hadművelet, amely során a horvát hadsereg és biztonsági erők felszabadították az ország nagy részét. A hadműveletek késztették menekülésre a Krajinai Szerb Köztársaság bábállam mintegy 200-250 ezer lakosát, akik traktorokkal vonultak Horvátországból Szerbiába. Nagyobb részük még mindig itt van, sokan továbbra is menekülttáborokban. Stjepan Mesic horvát elnök azt üzente, hogy Horvátországnak joga volt megindítani a Vihart, amellyel megtörte az agreszszor ellenállását. Miközben Horvátország a győzelemre emlékezve ünnepel, Szerbiában tiltakozó sétákkal és egyéb rendezvényekkel emlékeznek az államvezetők részvételével. (S. I.)
