A Fővárosi Főügyészség kiemelt ügyek osztálya lezárta azt a belső vizsgálatot, amelyet Polt Péter legfőbb ügyész rendelt el a K&H-ügy első számú gyanúsítottjának, Kulcsár Attilának a vádhatóság előtt tett vallomása és az erről készült videofelvétel nyilvánosságra kerülése kapcsán – közölte a Legfőbb Ügyészség. A vizsgálat kitért arra, hogy a felvétel és a jegyzőkönyv megfelel-e alakilag és tartalmilag a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseinek, valamint arra, hogy a kihallgatás taktikája és módszere, annak légköre szakmailag és a törvényességet érintően kifogásolható-e. Az ügyészek álláspontja szerint a felvételen rögzítettekből olyan büntetőeljárási szabály megsértése nem állapítható meg, amely a kihallgatást törvénytelenné tenné.
*
A kihallgatók egymás közötti, de a védőre és gyanúsítottra ki nem terjedő tegező viszonya, a közvetlenség, a gyanúsított több esetben feltűnően könnyed és mosolygós magatartása, az eljárásban részt vevők ülésrendje a kihallgatási taktika része, azonban mindez semmilyen jogszabályt nem sért – állapították meg a belső vizsgálatot végző ügyészek. A kihallgatásról Polt Péter legfőbb ügyész az MTV A szólás szabadsága című műsorában úgy fogalmazott: mindenki megállapítása szerint – egy olyan terheltnél, aki önként és egyedül az ügy összes terheltje közül önmagát is súlyosan terhelő beismerő vallomást tett – az volt a helyes taktika, hogy engedni kell beszélni, azért, mert el akarja mondani azt, amit tud, vagy legalábbis annak nagy részét. Eközben az Fővárosi Főügyészségnek a vádemelési szak további részéből kizárását kezdeményezte Polt Péternél Ruttner György ügyvéd, a bűncselekmény-sorozat értelmi szerzőjének tartott Kerék Csaba védője. Az ügyvéd úgy véli: az FF elfogultan és súlyosan kifogásolható módon járt el, amikor kizárólag Kulcsár nyilatkozata alapján, minden további információ beszerzése nélkül, már a vallomástételt követő órákban elfogatóparancsot adott ki védence ellen, akit a határon elfogtak, őrizetbe vettek, majd előzetes letartóztatásba helyeztek. Ruttner György egy lapinterjúban kijelentette: megkérdőjelezhető a törvényessége annak, hogy a kihallgatásról készült jegyzőkönyv nincs szinkronban a kazettán látható és hallható anyaggal.
Bizalom. A videofelvételek nyilvánosságra kerülése után csökkent az ügyészségek iránti bizalom – állapította meg a Medián közvélemény-kutató intézetnek A szólás szabadsága megbízásából készült felmérése. A Népszabadságban közölt adatok szerint a Medián kérdésére, hogy a kormánypártok vagy az ellenzék befolyása alatt állnak-e az ügyészségek, a válaszadók 19 százaléka döntött az előbbi, 13 százalékuk az utóbbi mellett.
