Kibontakozó iraki kivonulás

Bárhogy birkózik majd meg az iraki biztonsági helyzettel a bagdadi rezsim, tény, hogy a két évvel ezelőtti invázióban és a megszállásban részt vevő országok többsége már felvázolt egyfajta kivonulási vagy legalábbis csapatcsökkentési ütemtervet. Megfigyelők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a tervek mögött sokszor a háborúval szemben álló hazai közvélemény és politikai ellenzék nyomásgyakorlása rejlik.

Munkatársainktól
2005. 08. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Januárban, a választások idején még 153 ezer amerikai katona volt Irakban, számuk június végére 138 ezerre csökkent. Bár Donald Rumsfeld nemrégiben nem hagyott kétséget afelől, hogy az amerikai csapatok még sokáig – akár 12 évig – Irakban maradnak, kétségtelen, hogy számuk csökkenni fog, párhuzamosan az iraki kormányerők létszámának és harcértékének növekedésével. George Casey tábornok, a megszálló erők parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a csapatcsökkentés folyamata jövő tavasszal kezdődhet meg, ám a Pentagon értékelése, miszerint az eddig kiképzett mintegy 170 ezer iraki katona közül egyelőre 2500 képes felkelőellenes műveletekre, nem ad okot a túlzott optimizmusra.
Az amerikaiak szövetségesei többször belpolitikai nyomásnak engedve tervezik Irakban állomásozó csapataik kivonását. Romano Prodi olasz ellenzéki vezető, miniszterelnök-jelölt nemrégiben egyenesen kijelentette, hogy „kivonjuk megszálló csapatainkat Irakból, ha mi kerülünk kormányra”. Szerinte az iraki olasz jelenlét csak ENSZ-felhatalmazás mellett, kizárólag az ország újjáépítésére koncentrálva igazolható. Az Európai Bizottság volt elnökének sikerült a kérdésben eddig megosztott balközép koalíciótól az iraki miszsziót egyértelműen elítélő nyilatkozatot is kicsikarnia, bár a hazatérés ütemezésében és a békefenntartás céljainak pontosításában nem tudtak megegyezni. A konkrétan Olaszország ellen is megnyilvánuló terrorfenyegetettség, a katonai veszteségek és az olasz állampolgárok túszdrámái miatt azonban egyik politikai erőnek sincs ínyére felkarolni a 3300 fős Antik Babilon fedőnevű misszió ügyét. Maga Silvio Berlusconi és a Szabadságok Háza jobbközép tömörülés sem egészen így képzelhette el az iraki akció kimenetelét, most azonban kénytelenek menteni a menthetőt.
Ukrajna vezetése márciusban jelentette be, hogy megkezdik 1650 fős kontingensük kivonását, eddig már több mint ötszáz katonát vontak ki. Marek Belka lengyel miniszterelnök nemrégiben Bagdadban járt, ahol Ibrahím Dzsafari kormányfővel vitatta meg az országban szolgáló 1500 lengyel katona jövő tavaszig esedékes kivonását. Az ellenzéki bírálatok mellett az is a távozást sürgeti, hogy a misszió jelentős költségei a lengyel haderő reformját is hátráltatnák.




Súlyos veszteség Haditában. Megrázó veszteség érte tegnap az Irakban állomásozó amerikai tengerészgyalogos-erőket: tizennégy katonájuk és egy civil tolmács vesztette életét, amikor az ellenállók felrobbantották kétéltű páncélozott járművüket a Bagdadtól mintegy kétszáz kilométerre északra fekvő Haditában. A tengerészgyalogos-haderőre nem járnak szerencsés napok manapság Irakban. Hétfőn egy hattagú mesterlövészszakasz semmisült meg tűzharcban ugyanebben a városban. (Z. G.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.