A jó erkölcs a szerződéskötési szabadság egyik korlátja az üzleti életben – szögezte le a Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati tanácsa 2003. szeptember 22-én. „A közpénzek hanyag kezelése, az átalakulóban lévő gazdasági, társadalmi struktúrák adta lehetőségek kihasználása nyilvánvalóan kiváltja a társadalom rosszallását – tartalmazta a határozat. Az LB harmadfokon döntött, jóváhagyva a legfőbb bírói fórum egy évvel korábbi jogerős polgári ítéletét.
A bírósági tanácsok nem találták elfogadhatónak, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság 1996-ban, a Horn-kormány idején megbízta Tocsik Mártát, hogy az állami vállalatok privatizációja után a belterületi földekért az önkormányzatoknak járó összegből alkudja le a költségeket és a kamatot. Tocsik a megtakarítandó összeg tíz százalékát kapta sikerdíjként. Ugyanakkor – az ítélet szerint – megbízottra nem volt szükség, mert az LB-nek a Dunaferr ügyében 1995-ben hozott döntéséből ismert volt, hogyan kell kiszámítani az önkormányzati járandóságot. Tocsik Márta fő teendője az volt, hogy kiszámítsa saját tízszázalékos sikerdíjának alapját – állapították meg.
A Legfőbb Ügyészség által megindított pert a semmisség kimondása után az LB visszaadta az első fokon eljáró Fővárosi Bíróságnak, hogy tisztázza, végzett-e értékelhető tevékenységet a jogásznő, és ha igen, mekkora összeg illeti meg a 804 millió forintból, amelyből egyébként Tocsik több mint 300 milliót nyomban átutalt az Arány és az Utilitás Rt.-nek. A cégek valójában nem végeztek alvállalkozói tevékenységet. Tocsikot a társaságokkal megkötött szerződések aláírásáért – okirat-hamisításért – két évvel ezelőtt 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte az LB büntetőtanácsa. Az ÁPV Rt. igazgatóságának négy tagjára hanyag kezelésért egy– másfél évi felfüggesztett szabadságvesztést róttak ki.
origo.hu
„Mentálisan visszamaradott véglények” – Azahriah beárazta a Fidesz-szavazókat
