A fővárosi vádhatóság ma sajtótájékoztatón ismerteti a brókerbotrány néven elhíresült sikkasztássorozat nyolcvanoldalas vádiratát, amelyben az ügy huszonhat gyanúsítottja ellen indítványozza büntetés kiszabását a Fővárosi Bíróságnak. A kiemelt ügyészi felügyelettel folytatott nyomozás első számú gyanúsítottja Kulcsár Attila, aki a vád szerint a K&H Bank Equities brókercégének ügyvezető igazgatójaként 20,8 milliárd forint elsikkasztásáért és 10,7 milliárd forintos kár okozásáért felelős. Az ügyben nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korábbi tájékoztatása szerint az eljárás során a 26 terheltet összesen 35 bűncselekménnyel gyanúsították meg, 273 személyt hallgattak meg tanúként, főként a brókerrel és a bankkal kapcsolatban álló ügyfelek közül. A 2003 nyarán kirobbant botrány nyomozása során több, az MSZP-hez közel álló személy is felbukkant, akiket a ma ismertetésre kerülő vádirat nevesít. Az alábbi kronológiában bemutatjuk a bűncselekmények miatt elrendelt vizsgálat főbb állomásait.
2003. április: A Pannonplast Rt. elnök-vezérigazgatója beadvánnyal fordul a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) a cégnél történt befolyásszerzéssel kapcsolatban, amelynek nyomán vizsgálat indul a K&H Banknál és az Equitiesnél. Tanúként hallgatják meg Kulcsár Attilát, és nyilatkozik Kerék Csaba, valamint Mészáros János, a Britton Rt. képviselői, akik később a büntetőeljárás gyanúsítottjai lesznek.
2003. június: Brutális támadás éri Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét egy nappal azelőtt, hogy a felügyelet nyilvánosságra hozná a befolyásszerzésről készült jelentését.
2003. július: Az ORFK nyomozói kihallgatásra hívják Kulcsárt, de a bróker Bécsbe távozik, ahol még aznap elfogják, és az osztrák rendőrség őrizetbe veszi. A Budapesti Katonai Ügyészség hivatali bűncselekmény elkövetésével gyanúsította meg Bácskai Jánost, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatóját. A gyanú szerint a dandártábornok és Kulcsár Attila között nem megengedhető kapcsolat volt.
2003. augusztus: Lapunk beszámol róla, hogy a brókernek állandó belépője van a Miniszterelnöki Hivatalba, amelyet a kormányváltást követően Kodela László akkori humánpolitikai államtitkár állított ki számára.
2003. szeptember: Előzetes letartóztatásba helyezik Rejtő E. Tibort, a bank vezérigazgatóját, akit sikkasztásban való bűnrészességgel gyanúsítanak, valamint Garamszegi Gábor volt fővárosi MSZP-s képviselőt, a Betonút Rt. és Bitvai Miklóst, az ÁAK Rt. vezetőjét, akiket 10 milliárd forintos sikkasztással gyanúsítanak. A rendőrség gyanúsítottként hallgatja ki a K&H Bank volt osztályvezetőjét, valamint Kulcsár Attila asszisztensét. A Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi.
2003. december: Sz. Gyula taxist a rendőrség pénzmosással gyanúsítja meg, és ezzel tizenkettőre emelkedik a brókercégnél történt sikkasztás és pénzmosás terheltjeinek száma.
2004. március: Budapestre szállítják Kulcsárt, aki ügyvédet vált. Változik a védelem stratégiája: a bróker az ügyészség előtt vallani kezd.
2004. szeptember: Kulcsár Attilát tanúként hallgatják ki Szász Károly megverésével összefüggésben. Hivatali vesztegetéssel gyanúsítja meg a K&H egykori brókerét, Kulcsár Attilát a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, mert a gyanú szerint a közpénzügyi államtitkárság munkatársától egy, a PSZÁF-ról készült belső jelentést vásárolt meg.
2004. október: A bíróság megszünteti Kulcsár előzetes letartóztatását, és folyamatos rendőri felügyelet mellett házi őrizetbe helyezi.
2005. április: Kiderül, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal az ügyben keletkezett telefonlehallgatási jegyzőkönyveket semmisített meg.
2005. augusztus: A Fővárosi Főügyészség bejelenti, hogy lezárult a brókerbotrány nyomozása, és várhatóan egy hónapon belül továbbítja vádemelési indítványát a Fővárosi Bíróságnak.
Elutasított kizárási indítvány. Alaptalannak értékelte és elutasította a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztálya azt az indítványt, amelyben Ruttner György ügyvéd, Kerék Csabának, a bűncselekmény-sorozat egyik gyanúsítottjának a védője a Fővárosi Főügyészségnek a K&H-ügy további részéből történő kizárását kéri – tájékoztatta lapunkat Dobos Gabriella, a főügyészség szóvivője. Ruttner György augusztus 19-én indítványozta a vádhatóság kizárását a további eljárásból, mert véleménye szerint Kulcsár Attila egyik kihallgatásának jegyzőkönyve és a vallomástételről a közelmúltban nyilvánosságra került videofelvétel között lényegi, tartalmi eltérések vannak. Ruttner György hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás gyanújával a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál tett feljelentést.
