Médiaterroristák

Megszokott kép: a közszolgálati televízió szerda reggeli műsorában a Népszabadság publicistája, Aczél Endre a műsorvezető. A hangnem is megszokott. A barátoktól kérdez, az ellenséget vallatja. A Magyar Rádió szakmai vezetése például évek óta ellenség, amelyet ki kell takarítani az intézményből. Ha létezik jogi eszköz, azzal, ha nem, anélkül, amihez önzetlen segítséget nyújt a balliberális oldal összes intézménye. Az írott és elektronikus média, a nyilvánosság hazai és külhonban fizetett szakértői mérlegelés nélkül szentesítik az eszközt a cél elérése érdekében.
A hazai baloldalon a szakmai tisztesség meglehetősen nehéz választás, nem elég hozzá a kézenfekvő igazság vagy a jog. Kell hozzá például az igen erős lelkiismeret-furdalás is. A nyilvánosság védelméért fizetett alkalmazottak közül kevesek jutnak el eddig. Eötvös Pál MÚOSZ-elnök eddig az egyedüli, akit a szakmai lelkiismerete megmozdított, s aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy Gellért Kis Gábor – a tulajdonosi képviselő helyzetével visszaélve – elvonja a közpénzt a rádió működésétől. Nevén azonban ő sem nevezte még a dolgot, vagyis hogy a közrádió megzsarolása egyben a sajtószabadság megsértését jelenti.
A Magyar Nemzet médiatudósítója tudja, hogy az egykori rádiós kurátor, Haraszti Miklós is – aki jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek a sajtószabadsággal foglalkozó képviselője – pontosan érti, mi történik a rádióban. Mégis, sunyi módon csak „off the record” fejtette ki abbéli véleményét, hogy Gellért Kis minden eddiginél nagyobb jogsértést követett el a közintézménynél. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ha nem Kondor Katalinról vagy Hollós Jánosról lenne szó, természetesen már mozgósította volna nemzetközi kapcsolatait. Nyilvános hallgatása viszont azt jelzi, hogy továbbra is a hazai belpolitika irányítja lépteit. Márpedig Harasztinak le kell mondania jelenlegi uniós beosztásáról, ha egykori pártjának, a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontját képviseli.
De térjünk vissza a köztévéhez! Aczél Endre az Élet és Irodalomban publikáló kollégája, György Péter cikke nyomán Hollós János alelnököt vallatta a Nap-keltében, aki négy évvel ezelőtt feleségével saját dalát adta elő egy rendhagyó kulturális műsorban, amelyet 2001. szeptember 11-e emlékére szerzett. A cikkben György Péter nem köntörfalazott, mi is az oka, hogy mindezt miért pont most teszi szóvá. Az évekkel ezelőtt, a köztévében elhangzott dalról szóló esztétikai-tartalmi elemzését arra az egyszerű következtetésre futtatta ki, hogy mivel szerinte Hollós megértően kezeli a terrorizmust, ezért elmebeteg, így aztán alkalmatlan a közrádió vezetésére. Az írásban ugyan egy mondat erejéig szóvá tette azt is, hogy Gellért Kis megzsarolta a rádiót (vagyis ellehetetleníti és megfélemlíti az újságírókat, korlátozza a nyilvánosságot, lábbal tiporja a sajtószabadságot stb.), ám az több szót nem érdemelt. Hollós eltakarításánál ugyanis nincs fontosabb ügy (a kormánypártoknak). Nos, ebből a György Péter-i gondolatmenetből indult ki Aczél Endre, s rendőröket megszégyenítő módon próbálta kollégáját a kamerák előtt vallatva porig alázni. Prekoncepciójától és annak bebizonyításától még az az apró bibi sem volt képes eltántorítani, hogy e dal szövegét meghamisították, s ezt idézgette György Péter. Aczél pedig inkább hinni szeret, mint tudni, ezért a cikkre hagyatkozott, amelyben a szerző azt hazudta, hogy a Magyar Televízió archívumában őrzött felvételen ugyanaz hallható, mint az internetre feltett, meghamisított változaton.
Ellenőrizetlen információk, durva pártpolitikai akarat, rosszhiszeműség és minél több, azonos érdeket kiszolgáló médium: íme, a lelkiismeretlen médiabűnözés kelléktára. A közrádió műsorai egyelőre kiegyensúlyozottak, ami zavarja a balliberális hatalmat, hiszen tudja, hogy lehet ez másként is: a közpénzből működtetett televízió irányított műsorai – amelyeknek esszenciája a Nap-kelte – zsigerből kiszolgálják az állami ízlés- és médiaterrorizmust.