Egyelőre úgy tűnik, fellendülés helyett csődbe juthatnak a geotermikus energiát hasznosító magyar vállalkozások. Jelenleg 110-120 forróvíz-kutat használnak energetikai célból az országban, zömében üvegházak fűtésére. Ezt a technológiát a világon mindenütt környezetbarát megoldásként tartják számon, Magyarországon azonban jelen pillanatban minden kút üzemeltetője kénytelen szennyvízbírságot fizetni, melynek összege a jövőben drasztikusan megemelkedik. A bírságfizetés alól egy környezetvédelmi miniszteri rendelet értelmében csak azok mentesülhetnek, akik a felhasznált vizet visszasajtolják a föld mélyére, csakhogy ez szinte lehetetlen. Egyrészt azért, mert rendkívül drága, másrészt azért, mert a honi geológiai adottságok miatt a visszasajtolás gazdaságosnak tekinthető technológiáját még ki sem kísérletezték. A szakmai szervezetek figyelmeztetéseinek köszönhetően a környezetvédelmi tárca érzékelte is a szabályok és a valóság közötti ellentmondást, a megoldást azonban – úgy tűnik legalábbis – meglehetősen kelletlenül keresik a döntéshozók. Előbb bejelentették, hogy valószínűleg állami támogatást adnak majd a visszasajtoláshoz, később azonban ez az ötlet lekerült a napirendről.
– A szennyvízbírság okozta szorítás megszüntetése helyett egy készülő jogszabály-módosítás csupán visszaadná a föld hőjét használó vállalkozásoknak azt a korábban meglévő jogát, hogy egyedi elbírálást kérjenek az általuk kibocsátható „szennyező anyagok” koncentrációjára – vázolta a helyzetet érdeklődésünkre a Magyar Geotermális Egyesület elnöke. Szita Gábor szerint a szaktárca ezzel csak a termálvizet energetikai, illetve egyéb célra – például fürdő ellátására – felhasználó vállalkozások közötti hátrányos megkülönböztetést szünteti meg, de nem oldja meg a problémát. – Mi azt szerettük volna – ennek érdekében hónapokon át tárgyaltunk is a tárcával –, hogy 2015-ig a kiszámított szennyvízbírság három százalékát kelljen csak fizetnie a felhasználóknak, a visszasajtolási kötelezettséget pedig függesszék fel tíz évre. Ez idő alatt pontosan vizsgálják meg, milyen technológiával lehet eleget tenni a visszasajtolásnak, illetve annak egyáltalán van-e értelme. Eddig ugyanis nem sikerült bebizonyítani, hogy az elfolyó vizek valóban károsítják a környezetet, és ha igen, milyen mértékben.
A nemzetközi tapasztalatok ezen a téren nem sokat segítenek. Izlandon, mely a föld hőjének legszélesebb körű felhasználásáról híres, egyáltalán nem foglalkoznak a termálvíz visszasajtolásával, de hasonló a helyzet Olaszországban is. Az első termálvízzel működő olasz erőmű már százéves is elmúlt, de csak az utóbbi tíz évben kezdték el visszapumpálni a vizet a kőzetbe. Ekkor sem azért, mert a kifolyó víz tönkretenné Toscana élővilágát, hanem azért, hogy növeljék a kitermelhető energiát fenntartsák a hévízkészletet – mondta Szita Gábor. Az Európai Unió nem írja elő az energetikai célú termálvíz visszasajtolását, sőt feltételekhez köti azt. Vagyis a közösségi szabály azt mondja, vissza lehet sajtolni a kinyert termálvizet akkor, ha bebizonyosodik, hogy ez nem jár hátrányos következményekkel. – Ennek fényében a hazai visszasajtolási kötelezettség érthetetlen – tartja Szita Gábor.
Ha a helyzet nem változik, fennáll a veszélye, hogy tömegével mennek tönkre a forró vízzel fűtő alföldi kertészetek. Emellett az is kérdéses, teljesíteni tudjuk-e a megújuló energiaforrások növelésére tett uniós vállalásunkat. A jelenlegi 3,6 százalékos arányt 2010-re 6,3 százalékosra kellene feltornáznunk, és ebben – a kedvezőbb jogszabályi környezet mellett – komoly szerep juthatna a geotermikus erőműveknek. Földhőpotenciálunk ugyanis olyan nagy, hogy az ország éves energiaszükségletének elméletileg akár a felét is ki lehetne elégíteni a segítségével, geotermikus áramtermelő egység mégsem működik még Magyarországon. A megvalósuláshoz legközelebb a Mol Rt. Zala megyei erőműve áll, de még itt sem jutottak túl az engedélyezési eljáráson. Ha minden jól megy, a 2–5 megawattosra tervezett erőmű 2007-ben állhat üzembe. A beruházás költségeiből csak a visszasajtolás tesztelése több száz millió forintba kerül. Ennek ellenére az olajtársaság további geotermikus erőművek építésén gondolkodik.
Ellehetetlenítő büntetés. Elfogadhatatlannak tartják a Magyar Geotermális Egyesület tagjai a környezetvédelmi tárca rájuk vonatkozó legújabb jogszabály-módosító javaslatát. A Szegeden tartott tegnapi összejövetelükön úgy fogalmaztak, amennyiben az hatályba lép, a termálvizet hasznosító kertészek és állattartók csődbe jutnak. Ez azt jelenti, hogy hatvanezer ember egzisztenciája kerül veszélybe.
Szita Gábor amiatt neheztel a környezetvédelmi tárcára, mert nem mutatott kompromisszumkészséget, amikor a régóta húzódó probléma részletkérdéseiről tárgyaltak.
Az érintett kertészeket és jószágtartókat az is irritálja, hogy az EU tagországai közül hazánkban a legszigorúbb a termálvíz hasznosítására vonatkozó jogszabály, így itt a legmagasabbak a büntetési tételek. Példaként említették, ha ezen nem változtatnak, akkor a szentesi Árpád Rt.-nek – ahol 14 termálkút található – 2010-ig évente 465 millió forint büntetést kell fizetnie. Számításaik alapján még ennek fele is jóval meghaladja az említett részvénytársaság összes olyan költségét, amely a kertészetében merül fel.
Másfél hónappal ezelőtt, a termálvíz-hasznosítók legnagyobb meglepetésére a környezetvédelmi tárca bejelentette, hogy elkészítette a rájuk vonatkozó legújabb jogszabály módosító javaslatát.
Az egyesület tagjai tegnap hosszas vita után arra az álláspontra jutottak, hogy ez a tönkretételüket jelenti. Indokolatlannak tartják a bírságolást, hiszen bebizonyosodott, hogy az eddig alkalmazott és a most javasolt jogszabályt anélkül ajánlotta a tárca, hogy Magyarországon egyetlen szakintézmény nem vizsgálta meg, milyen környezeti károk származnak a termálvíz hasznosításából.
origo.hu
Pride 2025 – ilyenek ők! - képgaléria, videó
