Rohamos olvadás Szibériában

Beláthatatlan következményekkel fenyegető gyors olvadás indult meg egész Nyugat-Szibéria szubarktikus régiójában, és kezd felengedni a világ legnagyobb kiterjedésű tőzeglápjának fagyott altalaja – írta a New Scientist, amelynek cikkét a BBC ismertette. Klimatológusok szerint ez drámaian felgyorsíthatja a globális felmelegedést.

Létrejötte óta most mutatja először az olvadás jeleit a tizenegyezer évvel ezelőtt kialakult, Franciaország és Németország területével azonos nagyságú tőzegláp Nyugat-Szibériában. A jelenség következménye az lehet, hogy több milliárd tonna üvegházhatásért felelős gáz juthat a légkörbe, ha a tőzegbe zárt, a fagyott altalaj jégszerű képződményeinek csapdájába esett metán kiszabadul. Attól tartanak a tudósok, hogy emiatt hihetetlenül felgyorsulhat a globális felmelegedés folyamata.
„Ökológiai szempontból ez földcsuszamlásszerű változásokat idézhet elő. A klímaváltozással összefüggő folyamat valószínűleg visszafordíthatatlan, és kétségkívül maga is hozzájárul majd a mind aggasztóbb felmelegedéshez” – nyilatkozta a New Scientistnek Szergej Kirpotyin, a tomszki egyetem kutatója. Tájékoztatása szerint a Szibéria nyugati részén, ma már a szubarktikus (a sarkvidéki és a mérsékelt klímájú területek közötti) régió egészére jellemző jelenség három-négy évvel ezelőtt még sehol sem létezett ezen a vidéken. Azonban az már jóval régebben ismert volt, hogy a felmelegedés Nyugat-Szibériában gyorsabb, mint bárhol a világon, az elmúlt negyven évben három Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet. A kutatók szerint a felmelegedést jórészt az emberi tevékenységek idézik elő, de nagy szerepet játszik benne az arktikus oszcillációnak nevezett, ciklikus légköri jelenség (a tengerszinti légnyomás ingadozása) és a sarki jégtakaró olvadása is.
David Viner brit klimatológus a szibériai tapasztalatokról elmondta: ha az ember megzavarja a természetet, mindig eljön a pillanat, amikor a kóros jelenségek megfékezhetetlenné válnak. Ha a fagyott altalaj kezd felengedni, többé nem lehet megfagyasztani. A jelenség összefüggésben van az ember környezetkárosító tevékenységével, de a szibériai tőzegből több üvegházhatást okozó gáz kerülhet az atmoszférába, mint amennyi a világ egész ipari termelésének számlájára írható. Az eddigi becslések szerint 1990 és 2100 között legkevesebb 1,4, legfeljebb 5,8 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet a földgolyón az üvegházhatás miatt. Azonban amikor ezek az előrejelzések születtek, még nem ismerték a szibériai adatokat – fűzte hozzá David Viner.