Elsősorban gazdasági megfontolásból tartotta ígéretesnek a kormányváltást követően a Magyar Posta (MP) Rt. új vezetése a mobilposta-hálózat meghonosítását, amit főként a német és az osztrák posták mintájára vezettek be hazánkban. A vezetés komolytalannak minősítette azokat az ellenvéleményeket, amelyek elsősorban a vidéki településszerkezetet vették alapul, miszerint Magyarország aprófalvaiban a postahivatal jelenti az utolsó civilizációs intézményt, s a jól kiépített hálózatot nem tehernek, hanem inkább adottságnak kellene tekinteni. Valóban kitűnő postai hálózattal büszkélkedhet egyelőre Magyarország, hiszen 3600 fiókkal rendelkezik, szemben az ausztriai 1800-zal. Az MP Rt. 2003 óta 542 településen zárt be hivatalt, ezek mindegyike 600 lélekszám alatti község. A posta azóta is sikertörténetként értékeli a mobilhálózat kiépítését, ám ennek némileg ellentmond, hogy egyes területeken a lakosság többsége elégedetlen a hivatalok megszüntetésével, és a helyzet megváltoztatása érdekében több mint 60 ezer aláírás gyűlt össze. Hivatalosan valamivel kevesebb mint ötvenezret ismert el a posta, így a 2003-ban elfogadott postatörvény módosítására sem adódott lehetőség. Ötvenezer aláírás esetén ugyanis az MP Rt. kizárólag az önkormányzatok egyetértésével dönthetné el, hogy mobilposta formájában tartsa fenn a szolgáltatást.
A posta vezetése szinte kizárólag az alaptevékenységre kíván építeni, ezért szisztematikusan építette le mára a társaság üzleti vállalkozásait: a kormányváltás óta fokozatosan felszámolták az elektronikus közbeszerzési rendszert, a posta tulajdonában lévő személyhívó frekvenciát, illetve az MP Tetra Rt.-t. Ez utóbbi helyett indította el a szocialista–liberális kormány az EDR-tendert, amely esetében az a lényeges változás, hogy saját hálózat helyett multinacionális cégtől vásárolná meg az állam a szolgáltatást. Az előző kabinet deklaráltan elsősorban adatvédelmi és nemzetbiztonsági szempontból bízta volna a készenlétiek és rendvédelmiek kommunikációját száz százalékban állami tulajdonban levő cégre, ha ugyanis külső multitól veszi igénybe a kormány a szolgáltatást, a rendszer titkossága kétséges lehet.
Az alapszolgáltatások fenntartása ugyanakkor szakemberek szerint nem elegendő ahhoz, hogy az MP Rt. a liberalizált piacon is fenntartsa állásait. A piac ugyanis a versenytársak megjelenése miatt a posta számára is fokozatosan szűkül: 2006. január 1-jétől az MP Rt.-n kívüli társaságok is kézbesíthetnek 50 grammnál nehezebb levél- és reklámküldeményeket, 2009. január 1-jétől pedig teljes lesz a liberalizáció. Szakértők már a postai törvény előkészítésénél arra figyelmeztettek, hogy a túlzott liberalizációnak kitett Magyar Posta könnyen megroppanhat. Az MP Rt. esetében meghatározó volt a Postabank eladása, hiszen jól működő posta nehezen képzelhető el saját banki hálózat nélkül.
Az üzletágak leépítése és a liberalizációs előkészületek a postai létszám esetében is jelentős változást hoztak. A társaság tájékoztatása szerint a létszám 2002. június és 2005. július között 4903 fővel csökkent. A vezetés már 2002 szeptemberében bejelentette, hogy elbocsátanak dolgozókat. A tervezett egyszeri, 1500 fős létszámleépítés miatt 2003 tavaszán sztrájkhelyzet alakult ki.
Vélhetően a lecsupaszított posta jövedelmezőségének fenntartása érdekében döntött a vezetés a drasztikus, infláció feletti tarifaemelésekről: 2003 augusztusában például egyes küldemények esetében az árváltozás mértéke 20–25, esetenként 50 százalékos volt. Tavaly márciusban átlagosan tízszázalékos drágulásról számolt be a vezetés, a szabad áras szolgáltatásoknál egyes küldeménykategóriákban 50–80 százalékos volt a díjemelés.
Idén májusban az adatátviteli technológia elavultságával indokolta az MP Rt., hogy több milliárd forintos megbízást adjon külső cégeknek az infokommunikációs szolgáltatás ellátására. A feladatok kiszervezése mintegy kétmilliárd forintjába kerül a postának, a Közbeszerzési Értesítőben megjelentek szerint további kétmilliárd forint a vállalatirányítási rendszer üzemeltetése, míg 1,1 milliárd forint értékű az ehhez szükséges átalakítás. Rekonstrukcióra és tanácsadásra is jelentős összeget költött a posta. Szakértők szerint az ilyen mértékű kiszervezés egyenértékű az MP Rt. részleges privatizációjával.
Miként arról beszámoltunk, a Trendex Rt.-t sokmilliós megrendelésekkel ellátó MP Rt. vezérigazgatója korábban vezető tisztségviselője volt a Trendex többségi tulajdonosának, a Pacific East Rt.-nek. Ennek a cégnek az igazgatóságában Szabó Pál 2000 és 2001 között tagtársa volt a Trendex egyik tisztségviselőjének, Krokovay Andrásnak.
Az MP Rt. vezetője 2001 és 2002 között az Ápisz igazgatósági elnöki tisztét is betöltötte, miközben az igazgatóság tagjai között bukkant fel a posta biztonsági cégének, a JNT Security Kft.-nek a korábbi ügyvezetője, Lajtár József és a Trendex tulajdonosa, Rizó Mihály is.
A Trendex egyik legnagyobb megrendelőjének az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a Külügyminisztérium, valamint a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. számít. A repülőtér csak a 2003-as adatok szerint 2,2 milliárd forintos forgalmat bonyolított le a vállalattal, amelynek májusig az az Antalóczi Zoltán volt az igazgatósági tagja, aki felügyelőbizottsági és igazgatósági tagként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cégeiben is megfordult.
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Holttestet találtak Komáromban
