A kenti hercegné a fóti platánsor megmentéséért

A fóti Károlyi-kastély negyvenhektáros parkja még mai, elhanyagolt állapotában is őrzi egykori szépségének nyomait. Az angolkert megmentésére Károlyi László és felesége a hét végén több mint háromszáz meghívottal jótékonysági bált rendezett, amelynek fővédnökségét a családdal rokonságot ápoló kenti hercegné vállalta.

Rangos társadalmi események, amelyek nemes célokat szolgálnak – ezt honosította vissza Fótra kitartó munkával Károlyi Erzsébet. Bálokat, kiállításokat, koncerteket, konferenciákat, jótékonysági vacsorákat szervez a kastélyban, hogy ezzel is gyarapítsa a Fóti Károlyiak Alapítvány kasszáját. Az alapítvány célja, hogy fellelje, eredeti helyére, méltó környezetbe visszahelyezze, és a közönség részére is hozzáférhetővé tegye az évtizedek alatt Fótról és Füzérradványról, a két családi kastélyból széthordott, nemegyszer történelmi jelentőségű értékeket, valamint támogassa a gyermekközpont működését.
Károlyi László feleségével ötvenévnyi száműzetés után, 1995-ben tért vissza Fótra, ahol jelenleg bérlőként él az Ybl Miklós tervezte műemlék kastélyban. Az épület – mint a magyar kastélyok többsége – erősen megsínylette a szakszerűtlen használatot, miként a körülötte lévő, egykor országos elismertségre szert tevő negyvenhektárnyi angolpark is. Bár Károlyiék évek óta próbálják elérni, hogy az immár üres, csak általuk lakott kastélyra használati jogot kapjanak, s azt felújítva, új szerepbe állítva megmenthessék, az állam egyelőre nem döntött a gyermekközponthoz tartozó épület és a hatalmas, osztatlan telek sorsáról. Az idő múlik, s ez sem a kastélynak, sem a park fáinak nem kedvez, valamit tehát lépni kellett. Az alapítvány ezért úgy döntött, hogy bár a kastélypark állami tulajdonban van, szakemberekkel felméretik az állapotát, meghatározzák a legfontosabb teendőket, és megpróbálják országos védettség alá vonatni a jelenleg helyi védettséget élvező Károlyi-parkot.
A kert ökológiai értékeivel kapcsolatban a szakértők kiemelik, hogy Budapest szomszédságában ilyen fajgazdag, nagy biodiverzitású ősparkot nem találunk, ahol százévesnél idősebb fa 127 áll – platánok, tiszafák, fekete diófák, tölgyek és kőrisek, vérbükkök –, amelyek hatalmas koronájukkal számtalan állatfajnak nyújtanak lakhelyet, a park pedig a vonuló madarak tömegének költőhelye. Felhívják a figyelmet a rendkívül változatos élőhelyekre, valamint arra a veszélyre, hogy a terület bérlői között van olyan, amelyik veszélyezteti az élővilág épségét, átalakítja a patak partját, és indokolatlan fakivágásokat tervez. A park növényzetének állapotfelmérését a Károlyi alapítvány a Gardena Kft.-re bízta, amelynek munkatársai vaskos katalógust állítottak össze, benne a legértékesebbnek ítélt növények fotóival, leírásával és a legfontosabb ápolási tennivalókkal. A vállalkozás kimondottan idős fák ápolásával foglalkozó csapata úgy látta, hogy a park ápolatlan, szakértő kéz jó néhány éve nem nyúlt hozzá. Az ágakat szakszerűtlenül vágták le, növényvédelem az eltelt években nem volt. Mint megtudtuk, a gyermekközpontban jelenleg három kertészt foglalkoztatnak, nekik kellene rendben tartaniuk a negyvenhektáros területet. A szakemberek szerint a park most még megmenthető, de a mentőakcióhoz gyorsan hozzá kellene kezdeni. A munka költségét tizenöt-húsz millió forintra becsülik.
Ha elfogadjuk, hogy minden nagyobb zöld területet, parkot őrizni és védeni kell, nem lehet kétséges, hogy a Károlyi család kezdeményezése kiemelten hasznos, nem is szólva arról, hogy saját erejükből kezdenek abba, ami az állam feladata lenne. Aki azonban végigtekint a család történetén, megtudhatja, hogy a Károlyiak mindig sok jótékonysági munkát végeztek, Károlyi István keze nyoma Fóton és Újpesten máig látható. A róla elnevezett kórháznak nemcsak alapítója, de fenntartója is volt, teremtő ember, aki kastélyt és templomot építtetett Ybl Miklóssal, s aki otthonában a reformkor jeles alakjait látta vendégül. Fót 1808-ban került a Károlyiak tulajdonába, és a húszas években kezdett itt kertépítésbe és jelentősebb átalakításokba Károlyi István, aki külföldi útjain gyűjtött benyomásai, tapasztalatai nyomán az akkor divatos angolkertet tekintette mintának. Nem volt könnyű dolga, hiszen Fót homokra épült, ami a növényeknek nem ideális talaja. Tervei nyomán azonban tavacskákká duzzasztották a Mogyoródi-patakot, vízesést, szigetet alakítottak ki, válogatott fákat, bokrokat, virágokat ültettek, és építészeti elemekkel is díszítették a kertet. Fényes Elek 1837-ben már elismerően ír a fóti kastély parkjáról, ahová szabad bejárásuk volt a látogatóknak is. Károlyi István halála után a család még gondot fordított a kertre, de 1945-ös távozásukkal a kastéllyal együtt a park is gazdátlanná vált. Ma már valóban nehéz elképzelni, hogy egykor az ország egyik legszebb nyilvános pihenőhelye volt.
A hét végén rendezett jótékonysági bál magyar és külföldi meghívottai Argentínától Budapestig most a kert javára adakoztak. Károlyi László úgy véli, ha a szükséges összegnek legalább az egyharmada összegyűlik a bál eredményeként, hozzá tudnak kezdeni a legsürgősebb munkákhoz. A házaspár tízéves kitartó itthoni jótékonysági szerepvállalása során ez alkalommal először szerezte meg komoly hazai szponzorok támogatását. Emellett a nagyvilágban meglévő családi, baráti és üzleti kapcsolatait mozgósítja a nemes célok érdekében. Ezért és így vállalta el a rendezvény fővédnökségét, és tiszteli azt meg jelenlétével Michael kenti hercegné, a neves történelmiregény-szerző, aki anyai ágon, a Windischgrätz család révén, rokona Károlyi Lászlónak, s akinek édesanyja, Szapáry Marianne az 1936-os olimpián a magyar sícsapat tagja volt (nagynénje, Gabriella a magyar tenisz Davis-kupa-csapatot erősítette.)
A népes vendégseregnek nem lehetett panasza. A szabadtéri bálon ragyogó csillagos ég alatt múlathatták az időt.