Brüsszel gyenge, a britek jobb megállapodást kötöttek Amerikával

A háborúpárti Brüsszel már megint lemaradt. Az Ukrajnáért mindenre hajlandó Ursula von der Leyen rossz megállapodást kötött Donald Trump amerikai elnökkel. A nyugati sajtó is elismeri, hogy a britek számokkal igazolhatóan jobban jöttek ki a tárgyalásokból. Brüsszel nem alkalmas az európai érdekek képviseletére. Trump győzelmét ünneplik világszerte.

2025. 07. 28. 6:48
Donald Trump amerikai elnök (jobbra) kezet fog Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel (Fotó: AFP)
Donald Trump amerikai elnök (jobbra) kezet fog Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel (Fotó: AFP)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között hosszas tárgyalások után megszületett egy keretmegállapodás a kereskedelmi kérdésekben. A megegyezés éppen az USA és Kína közötti legújabb vámtárgyalások előestéjén jött létre, ami stratégiai szempontból igen jelentős időzítés. Azt azonban még a nyugati média is elismeri, hogy Trump győzött. Brüsszel rossz megállapodást kötött.

Brüsszel vezetése nem alkalmas az európai érdekek képviseletére, rosszabb megállapodást kötött, mint a britek (Fotó: AFP)
Brüsszel vezetése nem alkalmas az európai érdekek képviseletére, rosszabb megállapodást kötött, mint a britek (Fotó: AFP)

Brüsszel rosszabb megállapodást kötött, mint a britek

Trump adminisztrációja nagy győzelemként ünnepli az eredményt, és sok szempontból az is. J. D. Vance alelnök az X közösségi oldalon így fogalmazott: 

Az egész európai sajtó most az elnök dicséretét zengi, ámulatba ejtve attól a megállapodástól, amit az amerikaiak nevében kialkudott. Holnap az amerikai média kétségtelenül olyan címsorokkal fog szerepelni, mint például: Donald Trump csak a kért dolgok 99,9 százalékát kapta meg.

Az EU számára a rossz megállapodás vigaszt jelent, hogy a korábbi fenyegetésben szereplő 30 százalék helyett „csak” 15 százalékos amerikai vámmal kell szembenéznie. Ez azonban még mindig jelentős visszalépés az előző állapothoz képest, és rosszabb, mint az Egyesült Királyság által elért tízszázalékos ráta. A britek tehát számokkal igazolhatóan jobb dealt kötöttek. 

Cserébe az EU „nulla vámmal nyitja meg országait” az amerikai export előtt – jelentette ki Trump. Az EU acél- és alumíniumexportja továbbra is ötvenszázalékos vámot fog fizetni az USA-ban.

Az EU heteken át próbálta magát kemény tárgyalópartnerként feltüntetni, megtorló vámokkal fenyegetőzve. A tervezett intézkedések százmilliárd euró értékű amerikai árut érintettek volna. Májusban egy 217 oldalas listát tettek közzé a lehetséges célpontokról, az élőállattól a repülőgép-alkatrészekig és a whiskyig bezárólag. 

A tárgyalásokba azonban az EU gyenge pozícióból indult. Az időzítés messze nem ideális egy kereskedelmi háborúhoz a világ legnagyobb gazdaságával. Európa gazdasági növekedése már régóta lanyha, és épp a múlt héten figyelmeztetett az Európai Központi Bank, hogy „a környezet kivételesen bizonytalan, különösen a kereskedelmi viták miatt”.

Ez az Európa számára rossz megállapodás csökkenti ezt a bizonytalanságot, és végső soron az Európai Bizottság, amely a 27 EU-tagállam nevében tárgyal a kereskedelemről, úgy döntött, hogy ez megéri az árat, még akkor is, ha Trump 15 százalékos vámjai végül csökkentik a kereskedelem volumenét, mivel kevésbé versenyképessé teszik az EU exportját az USA-ba.

Európa biztonságpolitikai szempontból is erősen függ az Egyesült Államoktól. A brüsszeli tárgyalócsapat fejében ott motoszkálhatott az aggodalom, hogy Trump esetleg leállíthatja a fegyverszállítmányokat Ukrajnának, kivonhatja az amerikai haderőt a térségből, vagy akár kiléphet a NATO-ból. Von der Leyen számára tehát ismét Ukrajna volt a legfontosabb, nem pedig az európai emberek jóléte, bizonyította, hogy nem túl alkalmas az európai érdekek képviseletére.

Trump számára, aki még mindig élvezi a Japánnal kötött vámmegállapodás sikerét, ez a bejelentés újabb jelentős győzelmet jelent. A megállapodás a tavalyi kereskedelmi adatok alapján körülbelül 90 milliárd dollár vámbevételt jelent az amerikai kormány számára.

A megegyezés napokkal azután született, hogy az USA másik jelentős megállapodást kötött Japánnal – emellett egyezmények születtek az Egyesült Királysággal, Vietnámmal és Indonéziával is.

A többi nagy horderejű tárgyalás még folyamatban van az USA három legnagyobb egyéni kereskedelmi partnerével – Mexikóval, Kanadával és Kínával. 

Harmadszor három hónap alatt, az USA és Kína hétfőn és kedden kereskedelmi tárgyalásokat folytat Stockholmban, Svédországban. Növekvő várakozások szerint a világ két legnagyobb gazdasága közötti magasabb vámok újabb 90 napra felfüggesztésre kerülhetnek.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (jobbra) kezet fog Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.