Állandósuló hiánykozmetika

Tegnap is folytatódott a tavalyi államháztartási hiány látványos „átalakulása”, az Európai Uniónak elküldött végleges kimutatás ugyanis még a korábbiaknál is magasabb hiányt jelöl meg. Hasonló folyamat zajlódik le hazánk uniós egyenlegénél is, ahol immár a harmadik szám látott napvilágot. Szakértők az immár állandósult adatkozmetikázást kifejezetten károsnak ítélik hazánkra nézve.

Háromszori hiánycél-módosítás sem volt elegendő a Pénzügyminisztériumnak (PM) ahhoz, hogy teljesíteni tudja a tavalyi államháztartási deficitet: az eddigi kormányzati tájékoztatást megcáfolva először a pénzügyi tárca elszámoltató szerve, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) emelte meg jelentős mértékben a hiányt, tegnap pedig az derült ki, hogy lapinformációk szerint az Európai Uniónak végül hat százalékot elérő GDP-arányos deficitet küldött el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Lapunknak tegnap sem a KSH, sem pedig a PM nem kívánt arról nyilatkozni, hogy Brüsszel milyen végleges – nyugdíjreformmal nem „korrigált” – hiányadatokat kapott hazánktól. A tájékoztatás elutasítását Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese lapunknak azzal indokolta, hogy az EU statisztikai hivatala, az Eurostat jelenleg még vizsgálja a hazánk által közölt számadatokat. Mivel végleges uniós állásfoglalás csak két hét múlva várható az ügyben, szakértők nem zárják ki, hogy az eddig már több alkalommal módosított tavalyi hiány még a mostaninál is magasabb lesz a brüsszeli ellenőrzés után.
Eközben az államháztartási hiány „átalakulásához” hasonló folyamat zajlik Magyarország uniós egyenlegének kimutatásánál is: a PM eddigi hivatalos álláspontja 76 milliárd forintos pozitívumról szólt, ám Katona Tamás, a tárca közigazgatási államtitkára legutóbbi nyilatkozatában már 83 milliárd forintos szaldóról számolt be. A kormányzati közlésekre rácáfolt az ÁSZ jelentése, amely szerint tavaly hazánk 27 milliárd forinttal többet fizetett be az uniós kasszába, mint amennyit onnan visszakapott. Pákozdi Imre, a nettó befizetői pozíciónkról elsőként tájékoztató Budapest Analyses közgazdásza érthetetlennek nevezte a PM álláspontját, mint mondta, őszinte tájékoztatás helyett továbbra is csak számszaki csúsztatások valósulnak meg. Az állandósult adatmódosításokkal kapcsolatban Barcza György, az ING Bank elemzője hangsúlyozta: a külföldi befektetők felé rossz kép alakul ki hazánkról a kimutatások megváltoztatása miatt. Mint fogalmazott, a piac számára is meglepetés, hogy a költségvetési problémák ellenére ennyire erős tudott maradni a forint. A szocialista Kovács Tibor az Info Rádióban tegnap „utólagos okoskodásnak” nevezte az ÁSZ megállapításait. Ezzel szemben Tállai András, a Fidesz gazdaságpolitikusa úgy vélekedett: a kormányzati kimutatásnál kedvezőtlenebb adatokért nem a számvevők a felelősek, ők ugyanis csak a törvényben leírt kötelezettségüknek tettek eleget, amikor ellenőrizték a PM munkáját.

Veres optimista. Veres János pénzügyminiszter tegnap a Gazdasági Főiskolán azt közölte: reális esély van arra, hogy az idei évre célul kitűzött 1,022 milliárd forintos költségvetési hiány végül kevesebb lesz.