Állandósuló hiánykozmetika

Tegnap is folytatódott a tavalyi államháztartási hiány látványos „átalakulása”, az Európai Uniónak elküldött végleges kimutatás ugyanis még a korábbiaknál is magasabb hiányt jelöl meg. Hasonló folyamat zajlódik le hazánk uniós egyenlegénél is, ahol immár a harmadik szám látott napvilágot. Szakértők az immár állandósult adatkozmetikázást kifejezetten károsnak ítélik hazánkra nézve.

2005. 09. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Háromszori hiánycél-módosítás sem volt elegendő a Pénzügyminisztériumnak (PM) ahhoz, hogy teljesíteni tudja a tavalyi államháztartási deficitet: az eddigi kormányzati tájékoztatást megcáfolva először a pénzügyi tárca elszámoltató szerve, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) emelte meg jelentős mértékben a hiányt, tegnap pedig az derült ki, hogy lapinformációk szerint az Európai Uniónak végül hat százalékot elérő GDP-arányos deficitet küldött el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Lapunknak tegnap sem a KSH, sem pedig a PM nem kívánt arról nyilatkozni, hogy Brüsszel milyen végleges – nyugdíjreformmal nem „korrigált” – hiányadatokat kapott hazánktól. A tájékoztatás elutasítását Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese lapunknak azzal indokolta, hogy az EU statisztikai hivatala, az Eurostat jelenleg még vizsgálja a hazánk által közölt számadatokat. Mivel végleges uniós állásfoglalás csak két hét múlva várható az ügyben, szakértők nem zárják ki, hogy az eddig már több alkalommal módosított tavalyi hiány még a mostaninál is magasabb lesz a brüsszeli ellenőrzés után.
Eközben az államháztartási hiány „átalakulásához” hasonló folyamat zajlik Magyarország uniós egyenlegének kimutatásánál is: a PM eddigi hivatalos álláspontja 76 milliárd forintos pozitívumról szólt, ám Katona Tamás, a tárca közigazgatási államtitkára legutóbbi nyilatkozatában már 83 milliárd forintos szaldóról számolt be. A kormányzati közlésekre rácáfolt az ÁSZ jelentése, amely szerint tavaly hazánk 27 milliárd forinttal többet fizetett be az uniós kasszába, mint amennyit onnan visszakapott. Pákozdi Imre, a nettó befizetői pozíciónkról elsőként tájékoztató Budapest Analyses közgazdásza érthetetlennek nevezte a PM álláspontját, mint mondta, őszinte tájékoztatás helyett továbbra is csak számszaki csúsztatások valósulnak meg. Az állandósult adatmódosításokkal kapcsolatban Barcza György, az ING Bank elemzője hangsúlyozta: a külföldi befektetők felé rossz kép alakul ki hazánkról a kimutatások megváltoztatása miatt. Mint fogalmazott, a piac számára is meglepetés, hogy a költségvetési problémák ellenére ennyire erős tudott maradni a forint. A szocialista Kovács Tibor az Info Rádióban tegnap „utólagos okoskodásnak” nevezte az ÁSZ megállapításait. Ezzel szemben Tállai András, a Fidesz gazdaságpolitikusa úgy vélekedett: a kormányzati kimutatásnál kedvezőtlenebb adatokért nem a számvevők a felelősek, ők ugyanis csak a törvényben leírt kötelezettségüknek tettek eleget, amikor ellenőrizték a PM munkáját.

Veres optimista. Veres János pénzügyminiszter tegnap a Gazdasági Főiskolán azt közölte: reális esély van arra, hogy az idei évre célul kitűzött 1,022 milliárd forintos költségvetési hiány végül kevesebb lesz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.