Bizonytalan kilátások

A terrorizmus előtérbe helyezésével napjainkra teljesen átértékelődött a biztonság fogalma. Az európai enyhülés szempontjából jelképesnek tekinthető helsinki záródokumentum aláírásának harmincadik évfordulója apropóján Pekka Kujasalo finn nagykövetet arról kérdeztük: vajon a katonai képességek korunkban milyen szerepet játszanak a nemzetközi biztonságban?

2005. 09. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Finnország geopolitikailag meglehetősen érzékeny térségben terül el, és ennek megfelelően hatalmas tapasztalatokra tett szert biztonsági kérdésekben az elmúlt évtizedek során. Az ország katonai képességei mennyire járultak hozzá az ország biztonságához, illetve diplomáciai mozgásteréhez?
– Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat megelőzően semleges ország voltunk, felvételünket követően pedig „nem szövetséges ország” vagyunk, azaz továbbra sem vagyunk a NATO tagjai. Ez mindkét esetben azt jelenti, hogy amikor nemzeti biztonságunkról és határaink, valamint légterünk védelméről van szó, magunknak kell felelősséget vállalnunk. Mindez a sarokkövét is jelenti biztonságunk másik felének, azaz a külpolitikánknak. Nem tudnám elképzelni, hogy bármely nemzet szavatolni tudja a lakosság biztonságát, ha így vagy úgy, de nem tud gondoskodni fizikai értelemben vett biztonságukról. Ezzel együtt részt vállalunk nemzetközi krízisek rendezésében. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy viszonylag erős, tartalékokon nyugvó katonai képességeink – krízishelyzetben akár négyszázezer embert tudunk mozgósítani – hozzájárultak a stabilitáshoz a mi házunk táján, Észak-Európában is.
– Tágabb értelemben véve mit gondol, manapság egy kelet-közép-európai ország biztonságához, diplomáciai mozgásterének kialakításához mennyire kell hozzájárulnia katonai képességeinek?
– Nem is olyan régen, alig tíz éve háborúk dúltak a világnak ebben a szegletében, az egykori Jugoszláviában. Nem lehet megjósolni, hogy tíz év múlva biztonsági környezet lesz, így azt hiszem szükséges védelmi képességeket fenntartani. Egyszerűen túl sok a kérdőjel, a bizonytalanság.
– Finnország erős területvédelmi erőket tart fenn, míg térségünkben nagy lelkesedés övezi az úgynevezett missziós haderőt, azaz olyan, könnyű csapatokat, amelyeket könnyen lehet telepíteni nemzetközi béketeremtő és -fenntartó műveletekre. Milyen hatással lehet a regionális stabilitásra, ha az utóbbiakat az előbbiek rovására fejlesztik?
– Nálunk a lakosság nagy többségének ma is az a véleménye, hogy fenn kell tartanunk azokat a képességeket, amelyekkel meg tudjuk védeni az országot. A sorkötelesség népszerű, és szinte kivétel nélkül élvezi a politikai erők támogatását is. A nemzetközi műveletekben részt vevő erőink természetesen jóval kevesebben vannak, törvény szabályozza, hogy legfeljebb kétezer fő vehet részt külföldi akciókban. Katonailag ez a két dolog együttesen járul hozzá biztonságunkhoz, és prioritást élvez a megfelelő egyensúly fenntartása a két profil között.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.