Energiadiplomácia

Manapság a nukleáris ütőerő mellett Oroszország legfontosabb stratégiai fegyvere az olaj és a gáz. Egyrészt már most is ezek az energiahordozók biztosítják az ország modernizálásához, ezzel párhuzamosan a szociális béke fenntartásához elengedhetetlenül szükséges bevételek túlnyomó részét, másrészt igencsak felértékeli Moszkvát az a tény, hogy a megnövekedett igények közepette ugyancsak jelentős tartalékok fölött rendelkezik. A világ földgázkészletének 30 százaléka Oroszországban található, ezért Európa energiaellátása erősen függ tőle. Még inkább felértékeli e tartalékot, hogy a rendkívül magas olajárak miatt a gázalapú üzemanyagok jelentik az egyik alternatívát. A következő 15 évben például mintegy kétmillió földgázzal üzemelő autó futhat majd a német utakon.
Ez a kincs azonban csak a Nyugat felé futó vezetékekkel együtt jelent igazán hatalmat, így aztán nem véletlen, hogy a geopolitikai játszmák középpontjában állnak e szállítási útvonalak. Az Oroszország beszorítását célzó, alapvetően Washington által inspirált tervekben például fontos szerepet játszik a Kreml eme ütőkártyájának devalválása. Ez egyszerre gyöngítené gazdasági és stratégiai értelemben Moszkvát. Az elképzelések része a kaszpi térség olajtartalékainak Oroszországot elkerülő szállítására kiépült déli, Bakutól Tbiliszin át Ceyhanig vezető útvonal vagy a meglévő, kelet-nyugati vezetékeket részben kiváltani hivatott Odessza–Brodi irány preferálása. Ugyanezt jelenti a gázszállítás területén Európa számára az elsősorban Irán tartalékaira alapozott, a kontinens belseje felé törő Nabucco vezeték terve. Az elképzelések megkontrázása vagy inkább semlegesítése a Balti-tenger mélyén német–orosz vállalkozásban lefektetendő gázvezeték megépítése, amely kikerüli a Moszkvában egyre bizalmatlanabbul szemlélt Ukrajnát, a balti államokat és Lengyelországot. Újabb „csapás” az erősen atlanti orientáltságú országokra, hogy egyelőre legalábbis lekerült a napirendről az újabb Jamal vezeték építése.
A balti vezeték közvetlenül tehát elsősorban a Kreml geopolitikai pozícióit erősíti, közvetett módon azonban részben Európa érdeke is lehet Oroszország levegőhöz juttatása. Moszkva túlzott beszorítása ugyanis jól jöhet Amerikának, az ebből fakadó problémák viszont aligha hiányoznak Európának. Így aztán a német kormányváltás esetén is inkább csak a mostani szoros kötelékek lazítása, semmint 180 fokos fordulat várható.