– Nem temetni, inkább dicsérni jöttem – kezdte felvezetésében Pataky Attila. Úgy folytatta: volt és van mit. A rockzene egy fantasztikus, Isten adta lehetőség és nagyon örül, hogy Kun Péterrel együtt megízlelhették minden csínját-bínját. A tragikus balesetről sokféle legenda kering, ezért is örül a megjelent könyveknek, bár van, amelyikben akad pontatlanság. A zenekarvezető beszélt az akkori események nehéz helyzetéről, és hogy miért maradt a közönséggel a tragédia idején.
A teljesen összeomlott nagy számú, közel kétezres közönség olyan állapotban volt, hogy ott kellett maradni »életeket« menteni, nyugtatni, hiszen bármi megtörténhetett volna. Pataky Attila ma is vallja, hogy jól döntött.
Ezután hozzátette: – Kun Peti nagyon jó tempóban, nagyon jó időben, Isten áldotta időben érkezett a csapathoz. A csodák birodalmába érkezett meg, és mi vele együtt kaptuk meg a csodát.
Petit még ebben a farkastörvények által uralt zenei világban is mindenki szerette.
– Életem legjobban szeretett és tisztelt, illetve legjobban gitározó zenésze volt. Peti csodálatos érzékkel képes volt arra, hogy alázatos legyen a dalhoz, annyit gitározzon benne, amennyi egy dalban kell. Egy hanggal sem többet. Viszont, ha egy hang kimaradt volna, akkor az a dal már csak négyes lett volna. Ez volt ő! Ez volt a vidámság, az életszeretet és minden, amit jelképezhet egy ilyen fajta lét.
Nagyon szerettük egymást és a legboldogabb, legrockosabb időszaka volt az életemnek, amíg együtt voltunk. Ez volt az a fogat, ami a legtökéletesebb volt
– zárta elcsukló hangon szavait Pataky Attila.
Ha szeretné tudni, mit mondott az Edda két másik tagja, Pusztaszabolcs korábbi polgármestere, valamint megnézné a megható eseményről készült fotógalériát és videót, akkor kattintson ide.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!