Otthon start: bár óriási kereslet várható, az ingatlanárak nem szöknek az egekbe

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szeptember 1-jén induló Otthon start program részletszabályait, amely fix 3 százalékos kamatozású, akár 50 millió forintos és 25 éves futamidejű hitellel nyitja meg példátlanul széles kör számára az első saját otthon megszerzésének kapuját. A nagyvonalú feltételek óriási keresletet fognak generálni, ami azonnal felveti a legfontosabb gazdasági kérdést: nem okoz-e a program kontrollálatlan árrobbanást az ingatlanpiacon?

Illusztráció Fotó: Szabad Föld / Kállai Márton

Nem véletlen az időzítés

A kormányzati beavatkozás időzítése nem véletlen. A tavalyi adatok riasztó képet festenek a lakáspiac kínálati oldaláról: az országban átadott új otthonok száma 29 százalékkal, 13 295 darabra zuhant az előző évhez képest, mindeközben a kereslet élénkül. A kihelyezett lakáshitelek volumene több mint 120 százalékkal nőtt.

Bár ez számottevő emelkedés, mind a lakáshitel-kihelyezések, mind a lakáspiaci tranzakciók száma jelentős fluktuációt mutat: az MNB által 2022 májusában megfigyelt 152 milliárd forint értékű lakáshitel-kihelyezés 2023 januárjára 33 milliárd forintra csökkent, azóta változó ütemű emelkedés tapasztalható.

A saját ingatlant vásárlók piaci pozíciójának erősítése stabil, kiszámítható keresletet teremthet a lakáspiacon, ami ösztönözheti a beruházókat és növelheti a kínálatot is – írják.

A várható hatások kapcsán az elemzés rövid távon: 1,5–2,5 százalék/év áremelkedéssel számol, míg hosszú távon kínálatbővülést, stabilabb lakáspiacot és mérsékelt drágulást prognosztizál. 

Nem elhanyagolható a társadalmi haszon sem: több első otthonos vásárló jelenhet meg a piacon, új munkahelyek jöhetnek létre, illetve az állami bevételek is növekedhetnek.