Folytatódik az ország eladósítása

Jelentősen növelni kívánja a kormány hazánk államadósságát, amelynek eredményeként jövőre átlépjük a hatvanszázalékos GDP-arányos plafonértéket – derül ki a lapunk birtokába jutott költségvetési mérlegből, amely szerint a központi költségvetés hiánya 2006-ban több mint a duplájára ugrik. Járai Zsigmond tegnap már a 2013-as euróbevezetés kényszeréről beszélt, szakemberek viszont arra figyelmeztettek, hogy az uniós valuta bevezetésének további halogatása súlyos pénzügyi válságot okozhat.

Felgyorsított ütemben kívánja tovább növelni hazánk államadósságát a kormány: a közadósság jövőre 11 százalékkal lesz magasabb, elérve a 14 144 milliárd forintot – derül ki a lapunk birtokába jutott, 2006-os költségvetésimérleg-tervezetből. Eszerint jövőre több mint 1450 milliárd forinttal – azaz naponta majdnem négymilliárddal – duzzad tovább az adósság, amelynek GDP-arányos mértéke a jövő év végére 60,8 százalékos lesz, azaz átlépi a maastrichti kritériumokban meghatározott hatvanszázalékos maximumértéket. A Pénzügyminisztérium tervezete szerint jövőre mind a devizában, mind pedig a forintban fennálló adósságunk emelkedik: a devizaadósság jövőre 4318 milliárd forintra, a forintadósság pedig 9826 milliárdra rúg, miközben a 2006-ban esedékes kamatteher eléri a 831 milliárd forintot.
Nemcsak az államadósság, de a központi költségvetés hiánya is megugrik jövőre: míg az idei törvény előirányzata még „csak” 700 milliárd forintos mínusszal számolt, addig a jövő évi deficit ennek több mint duplájára, 1533 milliárdra rúg. Összességében a pénzügyi tárca 5758 milliárd forintnyi bevétellel és 7291 milliárdnyi kiadással számol jövőre.
Az állami kiadások lefaragását szorgalmazta tegnap Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Kijelentette: a jövő évi választások után valóban végre kell hajtani kiadáscsökkentéseket, a magyar euróbevezetés tényleges dátuma ugyanis a következő kormány magatartásán múlik. Járai úgy vélte, a jelenlegi folyamatok alapján már csak 2013 lenne kedvező dátum a közös uniós valuta magyarországi bevezetésére, ám mint mondta, ha a szükséges reformok végre elindulnak, akkor ennél akár előbb is felválthatja a forintot az euró.
Bár Veres János pénzügyminiszter hétfőn csak decemberre ígérte az új eurócsatlakozási céldátum kihirdetését, gazdaságkutatók már jelezték: az eurócsatlakozás eltolásának lebegtetése kockázatos, mert a forint gyengülésével, a kamatok emelkedésével és az államadósság finanszírozásának megnehezülésével járhat.
Csaba László közgazdászprofesszor a jelenlegi költségvetési folyamatokkal kapcsolatban az Indexnek tegnap úgy nyilatkozott: hazánk Európa Argentínája lehet, egy perifériára szorult, a vállalásait megtartani képtelen ország, ahol a politika azt ígérget és azt csinál a gazdaságban, amit akar. Csaba László szerint az újabb halasztással Magyarország az európai gazdaságpolitikának fordít hátat.
Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg hazánkat illetően a Financial Times tegnapi száma, amely az új uniós tagállamok euróövezeti csatlakozásáról közölt részletes elemzést. Eszerint Magyarország képtelen megfékezni a költségvetési hiányt, s bár a korábbi tervek szerint a leghamarabb csatlakozó államok között szerepelt, ma már viszont a 2010-es dátum jelenti a célkitűzést.