A miniszterelnök sajtóértekezletén értesült arról, hogy a magyar és a kínai minisztériumi tárgyalók megállapodtak, és a jövő hét első felében már 500 ezer–1 millió tonna magyar gabona Kínába szállításáról tárgyalnak.
Időközben a Kínával szembeni vízumkényszer megszüntetését, a nemzetközi intézmények rendszerének felülvizsgálatát és a kínai társadalmi modell tiszteletét szorgalmazta Pekingben a Csing-hua (Qinghua) egyetemen tartott előadásában a magyar miniszterelnök. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az egységesülésében elbizonytalanodó Európa két tűz közé került, a nála sokkal nagyobb tempót diktáló Egyesült Államok és Kanada, illetve Ázsia között.
Elsősorban a filmekre koncentrál a Pekingben most aláírt új hároméves magyar–kínai kulturális megállapodás – mondta Bozóki András kultuszminiszter Pekingben. A 2006–2008-ra vonatkozó megállapodást a kínai fővárosban a magyar gazdasági és kulturális hét keretében írta alá a magyar és a kínai kulturális miniszter.
*
Magyarország nem titkolja, hogy azért is fordul egyre határozottabban Ázsia és Kína irányába, mert úgy látja, hogy van mit tanulnia – jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki a reformok bátorságát, a kínaiak erősödő nemzeti öntudatát nevezte a kínai sikerek egyik titkának. Kína globálisan is él azzal a felelősségével, amely megerősödött szerepéből hárul rá, s a világon ezt a teljesítményt nagyon sokan elismerik – tette hozzá. A kormányfő azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a jövőben a világ tartósan három nagy fejlődési, gazdasági központ együttműködésére és versenyére fog épülni.
Kérdésekre válaszolva Gyurcsány Ferenc kijelentette: szükség lenne a Kínával szembeni vízumkényszer megszüntetésére, s Magyarország az Európai Unión belül ezt támogatja.
Gyurcsány Ferenc kijelentésével ellentétben az unió évek óta arra törekszik, hogy az úgynevezett schengeni függönnyel hermetikusan lezárja keleti határait 2007-ben. Mindazonáltal a közösség közös vízumpolitikája akadozik, a tagországok csak tavaly szánták rá magukat a probléma megoldására, amikor felkérték a bizottságot, hogy készítsen háttértanulmányokat, javaslatokat. Hogy a remélt közös vízumpolitikából mikor lesz valami, nehéz megmondani, hiszen több uniós szervnek is jóvá kell hagynia – a kínaiaknak adandó vízummentességről azonban a kontinens felelős politikusai nemigen beszélnek.
Egy esetleges vízummentességnek Magyarországra nézve is fontos következményei lennének. A hazánkban élő kínaiak többsége 1989 és 1992 között vándorolt be. A vízumkényszer részleges visszaállításával (1992) számuk a felére esett vissza, jelenleg hivatalosan mintegy néhány ezer kínai tartózkodik munkavállalóként az országban. Miután a hivatalos és valós adatok között eltérés van, egyes becslések szerint akár több tízezer kínai is élhet hazánkban. Egy esetleges vízummentesség esetén számuk nyilvánvalóan ugrásszerűen nőne.
Szén-monoxid-mérgezés gyanújával vittek kórházba egy embert
