Lapunk úgy tudja, hogy az előzetesen tervezettnél egy órával hosszabbra nyúló tanácskozáson éles bírálat érte a kormányfőt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívásának további halasztásáért, a vendéglátó ugyanakkor nyíltan nehezményezte, hogy a meghívottak kételyeiket fogalmazták meg a sajtóban a megbeszélés sikerességével kapcsolatban. A történések egyébként a kisebbségben élő magyar közösségek képviselőit igazolták, ugyanis lényegi kérdésekben – így a kettős állampolgárság ügyében – nem történt elmozdulás. Gyurcsány Ferenc ezzel szemben újabb ötletekkel állt elő, s a határon túliakért viselt felelősség alkotmányba foglalásának bővítésére, görög minta alapján egy speciális magyar személyi igazolvány megadására, valamint a szomszédos országokban élő magyarság ügyeivel foglalkozó parlamenti bizottság létrehozására tett szóbeli javaslatot.
A Fidesz szerint a kormányzat a határon túli ügyekben egy újabb PR-rendezvényt szervezett. Az MDF üdvözölte a parlamenti bizottság felállítására és az alkotmány módosítására tett javaslatot, az igazolvány kérdésében ugyanakkor konzultációt szorgalmazott.
*
Gyurcsány Ferenc a találkozót követő sajtótájékoztatón kijelentette, szerinte nincs értelme a Máért öszszehívásának abban az esetben, ha előreláthatólag nem fog megegyezést hozni. A miniszterelnök elmondta, tovább dolgoznak a Máért szakbizottságai, s amikor kézzelfogható eredmény születik, sor kerül az tanácskozásra is. Információink szerint ez a hozzáállás megdöbbentette a határon túli vezetőket, hiszen az állandó értekezlet lényege a vita és a közös megoldáskeresés, nem a feltétlenül egyetértő zárónyilatkozatok aláírása. Többen úgy értelmezték a miniszterelnök szavait, hogy így próbál előzetes nyomást gyakorolni a Máért-tagokra. Gyurcsány Ferenc egyébként több hónapos munkát jósolt a görög mintára tervezett és – egyebek mellett – vízummentes speciális személyi igazolvány kidolgozására, így előreláthatólag az idén már semmiképpen sem kerül sor Máért-ülésre. A megbeszélésen éles bírálat érte a Szülőföld programot is. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége külön nehezményezte, hogy képviselőiket önkényes módon kihagyták a pályázatok odaítéléséről döntő tanácsból. A kettős állampolgárság ügyében a határon túliak ismét egységesen léptek fel, ellenezték annak helyettesítését más intézkedésekkel vagy okmányokkal.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke megismételte azt, amit a találkozó előtt is elmondott, hogy az állampolgárság megadása nem pótolható más megoldással. Bugár Béla újságíróknak nyilatkozva elmondta: egyetértenek olyan alkotmánymódosítással, amely pontosabban tisztázza a határon túli magyarság helyzetét, helyét, de néhány kérdésben – így a kettős állampolgárság esetében – eltérnek a nézetek.
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke lapunk kérdésére válaszolva kijelentette, rendkívül pozitívan értékeli Sólyom László államfő álláspontját a kettős állampolgárság ügyében. Mint ismeretes, a köztársasági elnök több nyilatkozatában is úgy vélte, van jogi megoldás a kérdés rendezésére, ahhoz csak politikai akarat szükségeltetik. A délvidéki politikus bízik abban, hogy támogatót találtak a köztársasági elnökben, aki szakemberként is szorgalmazni fogja a kettős állampolgárság megvalósítható formáinak megtalálását. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke közölte, a kárpátaljai magyarok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy áttelepülés nélkül juthassanak állampolgársághoz.
Restitúció. Több, jelenleg közintézménynek otthont adó ingatlan is viszszakerülhet volt tulajdonosához, ha a júliustól hatályos román restitúciós törvényt az előírtaknak megfelelően alkalmazzák – írja az Erdélyma hírportál. Az erdélyi városokban szép számmal vannak olyan elkobzott egyházi ingatlanok, amelyek eddig a közintézmény kategóriájába tartoztak, visszaszolgáltatásukról szó sem lehetett. A törvénycsomag további érdeme, hogy magánszemélyek is visszakaphatnak természetben közintézményeket. (MN)
