Kampányízűnek tartják a versenyszféra szakszervezetei és a munkaadói szövetségek Gyurcsány Ferenc európai bérfelzárkóztatási program elkészítésére tett hétfői bejelentését. – A bérfelzárkózás egy eshetőség, a bérfelzárkóztatás pedig egy akaratlagos cselekvés. Úgy gondolom, ha a kormányzati ciklus utolsó háromnegyed évében jelentenek be ilyeneket, akkor nem lehet eloszlatni a gyanút, hogy köze van a jövő évi választásokhoz – fogalmazott Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke. Hasonló véleményen van Palkovics Imre, aki szerint a miniszterelnök ad hoc bejelentése mögött nincsenek háttérszámítások, megvalósítási tervek. A Munkástanácsok elnöke úgy vélte, ha a kormány valóban uniós bérfelzárkóztatást akar, akkor ratifikálja az Európai szociális charta 4-es cikkelyét, amely a tisztes megélhetést biztosító bérekhez való jogot mondja ki. A munkaadói szervezetek szerint európai bérfelzárkóztatásról akkor lehetne beszélni, ha a bérek csak annyival maradnának el az uniós szinttől, mint a gazdasági teljesítmény. Míg az egy főre jutó GDP 60 százaléka a közösségi átlagnak, a bérek a 40 százalékot sem érik el – hangsúlyozzák a munkáltatók.
Ismeretes, noha a kabinet nem tervezett béremelést jövőre a közszférában, Gyurcsány Ferenc mégis bejelentette: a kormány a gazdasági növekedéssel megegyező, azaz négyszázalékos reálbér-emelkedést javasol. „Nem készítettünk választási költségvetést” – mondta Veres János, noha a 2006-os hiány 2,9-ről 4,7 százalékra való növekedésének egyik okaként a pénzügyminiszter éppen azt jelölte meg, hogy a tervezettől eltérően a közszférában mégis lesz jövőre béremelés. Szabó Endre annak tulajdonítja a fordulatot, hogy a kormány „meghallotta” szövetségük megegyező bérkövetelését. A közszféra munkavállalóit képviselő SZEF elnöke hangsúlyozta: a béremelés fedezetét a költségvetésben kell garantálni, hogy azt ne elbocsátásokkal, intézmény-összevonásokkal, -bezárásokkal kelljen kigazdálkodni.
origo.hu
Lépre csalták a prostituálthoz érkező férfit, súlyos büntetésre számíthatnak
