A korábbi elképzelések szerint az északi Pleszeck vagy a távol-keleti Szvabodnij katonai rakétabázist kívánták átépíteni polgári űrhajózási célokra, hogy kiváltsák a bajkonuri űrrepülőteret. Az okok egyszerűek: Bajkonur nincs orosz területen, a Szovjetunió szétesése után Kazahsztán fennhatósága alá került, és mindenképpen korszerűsítésre szorul. A pénztelenség azonban arra kényszerítette az oroszokat, hogy megegyezzenek Kazahsztánnal. A jelenlegi, ötvenéves bérleti szerződés értelmében az oroszok üzemeltetik a bajkonuri űrrepülőteret, míg a kazahok látják el minden szükséges anyaggal a várost, sőt később egy új indítóállás felépítésébe is beszállnak.
A tervezett, új űrnavigációs rendszer voltaképpen nem is új: az amerikai GPS-szel párhuzamosan már korábban is működött annak orosz megfelelője a Glonassz, kizárólag katonai feladattal. A mostani elképzelések szerint egyre jobban hozzáférhetővé tennék polgári felhasználásra, és az ehhez szükséges berendezéseket kívánják kifejleszteni. Egyúttal nem zárkóznak el egy jövőbeli együttműködés lehetőségétől a GPS-szel.
Az orosz űrtervekben a legnagyobb változást a negyvenéves Szojuzoknak az új Kliper űrrepülőgéppel való lecserélése jelenti. Mint Vlagyimir Danyejev vezető tervező az idei párizsi légi bemutatón (párizsi Air-show) elmondta: „a Kliper tervei lényegében elkészültek, a jármű ötéves intenzív fejlesztéssel megépíthető és rendszerbe állítható lenne”.
A hat személy szállítására alkalmas Kliper – amely egy űrrepülőgép és egy űrhajó keveréke – tömege 13 tonna, hasznos teherként még további fél tonnát tud Föld körüli pályára szállítani. Maga az űrrepülőgép egy lakókabinnal egészíthető ki, és a rajta elhelyezett összekapcsolóegység segítségével csatlakozhat a Nemzetközi Űrállomáshoz. A tervek szerint a 25 alkalommal felhasználható új űrjárműből ez az egység nem tér majd vissza, ugyanúgy megsemmisül a sűrűbb légrétegekben, mint a Szojuzok orbitális kabinja. Nemcsak szolgálati, hanem mentő járműnek is fel lehet használni: szükség esetén egy hetedik ember is elfér a kis űrrepülőgépben, és mivel földetérési sebessége nem lesz nagyobb a katonai repülőgépekénél, egy 3–3,5 kilométeres kifutópályán bárhol leszállhat. Bár áramvonalas alakja miatt siklórepülésre kiválóan alkalmas lesz, három ejtőernyő is segíti a lefékezését, külső burkolatának hővédelméről a Buránon is jól bevált csempék gondoskodnak.
Danyejev szerint intenzív fejlesztéssel öt év alatt készülhetne el, majd két tesztrepülés után az első emberek 2012-ben utazhatnának a Kliperrel a világűrbe. A gépet nemcsak a megszokott űrrepülőterekről, hanem az Ariane rakéták starthelyeinek is otthont adó, francia guyanai Kourou-ból is indíthatnák. A fenti időpontokból látható, hogy a Kliper fejlesztése és repülési terve lényegében párhuzamosan folyik majd az amerikai CEV űrjárművével. Nyikolaj Szevasztyjanov, az RKKE Enyergija nemrég kinevezett új igazgatója az új technológia olcsóságát emelte ki: az egy főre eső költség kisebb lesz, mint a mai Szojuzokon utazóké, és sokszorta marad el az amerikai űrrepülőgépé mögött. A pénzszűke azonban nagy úr. A tízesztendős elképzelésre az oroszok a NASA egyéves – 16 milliárd dolláros – költségvetésénél is jóval kevesebbet, csupán 10,6 milliárd dollárt (2100 milliárd forintot) tudnak fordítani.
Európa máris komolyan érdeklődik az új orosz űrjármű iránt, amelyet nemcsak a Nemzetközi Űrállomás személyzetének cseréire, hanem távolabbi célok, mint például a Hold és a Mars elérésére is fel kívánnak használni. Az ESA (Európai Űrhivatal) vezetői decemberben vizsgálják majd meg, miként kapcsolódhatnának be a Kliper-programba.
Kikötött a Progressz az ISS-en. Megérkezett szombaton a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a Progressz. A legénység nélküli orosz teherűrhajó kétnapos repülés után közép-európai idő szerint 16 óra 42 perckor csatlakozott a Föld körül keringő űrbázishoz. A jármű összesen 2,5 tonnás szállítmányában élelmiszereken, gyógyszereken, műszaki eszközökön és hajtóanyagon kívül a családtagok személyes küldeményeit is megkapta az április óta az űrben dolgozó Szergej Krikaljov orosz parancsnok és John Phillips amerikai repülőmérnök. A most felküldött eszközök segítségével javítják meg az űrállomás „elektron”-rendszerét, amely az oxigént termeli. Magával vitte a Progressz a Radioeskaf miniműhold központi egységét is, amelyet a következő személyzet állít majd Föld körüli pályára. (MTI)
