Lesújtó kritika

Az idei hiány részbeni eltüntetését szolgálhatja a tavalyi költségvetés zárszámadásáról szóló törvény tervezete azzal, hogy a kormány utólag felfelé módosította a 2004-es büdzsében szereplő hiány adatát. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap ismertette a tavalyi költségvetésről szóló vizsgálatát. Az ÁSZ személyi felelősségre vonást kezdeményezett az ÁPV Rt.-nél, többek között a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációs eljárása miatt. – Mínusszal zárult a tavalyi áfa-visszatartási akció – közölte Kovács Árpád ÁSZ-elnök tájékoztatóján, ahol leszögezték: a Pénzügyminisztérium nem érte el a kitűzött célt, az adófizetés elkerülésének csökkentését.
*
Az áfavisszatartásról Kovács Árpád úgy nyilatkozott: az ezzel kapcsolatos utasítás előkészítetlen, indokolatlan, szakmailag téves volt, továbbá az idei költségvetésre és az APEH működésére is kedvezőtlenül hatott. A szigorított és elhúzott kiutalási ellenőrzés alapján feltárt többletbevételeket – a késedelmes viszszafizetés miatti büntetőkamat – a kiadás közel hárommilliárd forinttal haladta meg.
Az ÁSZ elnöke szerint az államháztartás gazdálkodási problémái nem csökkentek, a maradványok tervezése katasztrofális. Kovács Árpád felhívta a figyelmet: a központi költségvetés tavalyi mérlegének főösszege jelentős mértékben eltér a módosított előirányzathoz képest. A bejelentettnél 218 milliárd forinttal nagyobb a hiány. Kovács szerint problémát jelent, hogy rendszeressé vált a bevételi és kiadási előirányzatok utólagos módosítása. A számvevőszék vezetője kiemelte: 2002 óta egyre nő a hiány összege, 2004-ben a törvény által rögzített előirányzatánál már 32,6 százalékkal volt nagyobb a deficit. Ráadásul az összesen 317 milliárdos bevételkiesést csak részben ellensúlyozták az egyes bevételi többletek. A számvevőszék jelentése szerint a központi költségvetés bruttó adóssága tavaly év végén 11 592,4 milliárd forint volt, amely 9,5 százalékkal volt magasabb a 2003. év véginél. Kovács Árpád kiemelte: rendkívül széttöredezett a büdzsé szerkezete.
A tavalyi zárszámadásról szóló törvény tervezetéből az is kiderül, hogy újabb „kozmetikai kezelésen” esett át a tavalyi költségvetésben a hiánykimutatás. A tavalyi módszerváltás után a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most ismét módosította az államháztartási deficit kiszámítását, ezért az idei év elején közölt 5,3, majd 5,4 százalékos GDP-arányos deficit helyett a most nyilvánosságra hozott zárszámadási törvény már mintegy 5,8 százalékos eredményszemléletű hiányról számol be. A deficitadat legújabb változtatását Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) sajtófőnöke azzal indokolta, hogy a KSH „felülvizsgálta” a költségvetési elszámolásokat. Mint fogalmazott, nem költöttek többet vagy kevesebbet, csak egyes kiadásokat most más évre számoltak el. Pichler szerint a legjelentősebb különbség az önkormányzatoknál kifizetett bérek és juttatások elszámolásából adódott.
Üvegzseb helyett egyre zavarosabb költségvetési ügyek jellemzik a Gyurcsány-kormány tevékenységét – fejtette ki közleményében a Fidesz, amely azt javasolja, hogy fejezze be a kormány a kozmetikázások és ügyeskedések gyakorlatát. Fogadja meg az ÁSZ javaslatait, tegye rendbe a költségvetés számait, és ne nyúljon tisztességtelen módszerekhez.

ÁPV Rt.: Felelősségre vonást! Több esetben kifogásolható módon járt el az ÁPV Rt., ezért személyi felelősségre vonást kezdeményezett a számvevőszék a PM-nél – válaszolta lapunk kérdésére Kovács Árpád, aki szólt arról: a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. értékesítésénél a végső vételár mintegy 700 millió forinttal kevesebb volt a nyertes által az első fordulóban adott vételárajánlatnál, a csökkentést a pályázati kiírás tette lehetővé. Az ÁSZ szerint a pénzügyminiszternek intézkednie kell, hogy az ÁPV Rt. olyan pályázatokat írjon ki, amelyeknél a második fordulóban is mindvégig érvényesül a verseny, továbbá a kiírások minden szempontból tegyék lehetővé az elbírálások átláthatóságát. Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója közölte: a Bábolna Rt. kezelésével kapcsolatban tízmilliárd forintot meghaladó vagyonvesztés történt. Az ÁSZ szerint a nyereségesen működő Budapest Airport Rt. értékesítése kifejezett kockázatokat hordoz, mert a cégnek alapítása óta nincs elfogadható vagyonértéke, az elődszervezetétől jogutódlással megszerzett kötelezettségei pedig tisztázatlanok. Az ÁSZ-jelentésből kiderül, hogy az ÁPV Rt. hat felső vezetője a kifogásolt munkáért tavaly átlagosan havi 3,098 millió forintot kapott, míg a tizennégy ügyvezető igazgató 1,157 milliót keresett.