Márévár romjai

A l á m e r ü l t A t l a n t i s z o m

Valóban festői helyen, Magyaregregy határában találhatók Márévár romjai. A vár nevével először Károly király 1316-ban kiadott, két év múlva megerősített oklevelében találkozunk, amelyben a hozzá tartozó birtokokkal együtt Bogár Istvánnak adományozta az erősséget – olvasom a faluról szóló monográfiában, amelyet Füzes Miklós írt. E könyv alapján tudom, hogy a vár urai és gazdái voltak: Becsei Imre fia, Vesszős György, annak két fia, Becsei Imre és Töttös István, aki sokat viaskodott Márévár későbbi tulajdonosaival, a Várdaiakkal, köztük Várdai István kalocsai érsekkel. Márévár birtokába bonyolult örökösödési eljárás közepette Várdai Miklós fia, Miklós, Várdai István bíboros nagybátyjának leszármazottja lépett. Birtoklásával a várnak békésebb korszaka következett.
Mohács, de különösen Pécs eleste után a török pusztította, a Várdaiak elköltöztek innen. Ezt követően Horváth Márk szigetvári kapitány haláláig Márévárt a török, a rác és a magyar egyaránt rombolta, sarcolta.
Ezután, egy 1574-ben kelt oklevelet leszámítva, keveset tudunk róla. Pontosabban: már csak a romos állapotról olvashatunk. Sokáig léte is feledésbe merült. Csak 1845-ben figyelt fel rá Jankó János tudós kárászi plébános közreműködésével Haas Mihály, Baranya jeles krónikása.
A romok szakmai leírását Szőnyi Ottó végezte el 1912-ben. Az 1960-as években végrehajtott, G. Sándor Mária által végzett ásatás nagyrészt igazolta Szőnyi megállapításait. A feltárás megismerhetővé tette a vár alaprajzát, belső szerkezetét, építésének három korszakát. A gótikus erősség építésének ideje a régészeti leletek alapján, az írott forrásoknak is megfelelően a XIV. század első felére tehető. Nagyobb átalakítást a XVI. század első évtizedeiben végezhettek, amikor külső védműveket is emeltek. A vár építésének harmadik korszaka a török hódoltság korára, az 1554 és 1561 közötti időre tehető, amikor a nyugati falhoz csatlakoztatva téglaépületet húztak fel. A külső védművek nagy része is ekkor épült. Még a történethez tartozik, hogy a régészeti feltárás eredményeként a várat az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállította, ma is látogatható.