Moszkva és Peking közös hadgyakorlata

Hírösszefoglaló
2005. 09. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Oroszország erősíti védelmi együttműködését Kínával közös hadgyakorlatok tartásával is, de nem hoz létre formális katonai tömböt vele – erősítette meg Szergej Ivanov védelmi miniszter Moszkvában, miután kínai kollégájával, Cao Kang-csuannal (Cao Gangchuan) tárgyalt. Oroszország és Kína két hete olyan nagyszabású hadgyakorlatot tartott, amelyhez fogható katonai együttműködésre az 1950-es évekbeli koreai háború óta nem volt példa köztük. A 7000 kínai és 1800 orosz katona a forgatókönyv szerint egy képzelt országot stabilizált, és végül ejtőernyősök inváziót mímeltek Kína keleti partjain.
Oroszország és Kína teljesen vagy csaknem azonos felfogást vall a nemzetközi biztonság problémáiról – mondta Ivanov, aki szerint a két ország katonai együttműködése nem irányul senki ellen. Megfigyelők szerint a manőverek tükrözték a két hatalom aggodalmát az amerikai világuralom miatt. Oroszország és Kína fokozta együttműködését a volt szovjet Közép-Ázsiában, szorgalmazva, hogy az amerikai erők hagyják el azokat a támaszpontokat, amelyeket az afganisztáni háborúhoz használtak – emlékeztettek. E bázisok létesítésébe Oroszország a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után ment bele, amikor az Egyesült Államok hadjáratot indított a tálibok megdöntésére. De az ukrajnai és grúziai forradalmak felszították a Kremlben azokat a félelmeket, hogy a nyugatiak alá akarják ásni az orosz befolyást a posztszovjet térségben. A Sanghaji Együttműködési Szervezet, amelyben Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán működik együtt Oroszországgal és Kínával a biztonság szavatolásában, júliusban határidő kitűzését követelte az amerikai csapatok Közép-Ázsiából való kivonására. Megfigyelők szerint a nyolcnapos közös hadgyakorlat egyben alkalmat adott Oroszországnak, hogy bemutassa fegyvereit Kínának, amely azok legnagyobb vásárlójává vált.
Tegnap ugyanakkor a demokrácia elmélyítésére és az emberi jogok nagyobb tiszteletben tartására szólította fel Kínát a brit miniszterelnök – jelentette az MTI. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfővel tartott találkozója után Tony Blair kijelentette, hogy a demokrácia és az emberi jogok fejlődésének egymással párhuzamosan kell haladnia. A brit miniszterelnök leszögezte: az emberekben nincs ellenérzés Kínával szemben, de sokakban felmerül a kérdés Kína óriási gazdasági hatalma láttán, vajon a gazdasági haladást kísérik-e politikai reformok, és fejlődik-e az emberi jogok védelme. Megbeszélésükön a kínai miniszterelnök elismerte a politikai fordulat fontosságát – állította Blair. Pekingnek „meg kell értenie, hogy az emberek figyelnek az új Kína felemelkedésére, s tudni akarják, milyen országgal is van dolguk”. Ha a politikai rendszer nagyobb szabadságot enged Kínában, akkor szélesebb körű együttműködés kínálkozik a világ többi részével, és ezzel „óriási lehetőségek” nyílnak – mondta.

Kínában a magyar kormányfő. Két év elteltével ismét hivatalos látogatásra Kínába utazik ma Gyurcsány Ferenc. Ő lesz az első magyar kormányfő, aki Hongkongot is felkeresi. A 2003-ban tett vizitet „régi adósság törlesztéseként” emlegették a kommentárok, mivel hivatalban lévő magyar miniszterelnök utoljára 1949-ben járt Kínában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.