Moszkva és Peking közös hadgyakorlata

Oroszország erősíti védelmi együttműködését Kínával közös hadgyakorlatok tartásával is, de nem hoz létre formális katonai tömböt vele – erősítette meg Szergej Ivanov védelmi miniszter Moszkvában, miután kínai kollégájával, Cao Kang-csuannal (Cao Gangchuan) tárgyalt. Oroszország és Kína két hete olyan nagyszabású hadgyakorlatot tartott, amelyhez fogható katonai együttműködésre az 1950-es évekbeli koreai háború óta nem volt példa köztük. A 7000 kínai és 1800 orosz katona a forgatókönyv szerint egy képzelt országot stabilizált, és végül ejtőernyősök inváziót mímeltek Kína keleti partjain.
Oroszország és Kína teljesen vagy csaknem azonos felfogást vall a nemzetközi biztonság problémáiról – mondta Ivanov, aki szerint a két ország katonai együttműködése nem irányul senki ellen. Megfigyelők szerint a manőverek tükrözték a két hatalom aggodalmát az amerikai világuralom miatt. Oroszország és Kína fokozta együttműködését a volt szovjet Közép-Ázsiában, szorgalmazva, hogy az amerikai erők hagyják el azokat a támaszpontokat, amelyeket az afganisztáni háborúhoz használtak – emlékeztettek. E bázisok létesítésébe Oroszország a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után ment bele, amikor az Egyesült Államok hadjáratot indított a tálibok megdöntésére. De az ukrajnai és grúziai forradalmak felszították a Kremlben azokat a félelmeket, hogy a nyugatiak alá akarják ásni az orosz befolyást a posztszovjet térségben. A Sanghaji Együttműködési Szervezet, amelyben Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán működik együtt Oroszországgal és Kínával a biztonság szavatolásában, júliusban határidő kitűzését követelte az amerikai csapatok Közép-Ázsiából való kivonására. Megfigyelők szerint a nyolcnapos közös hadgyakorlat egyben alkalmat adott Oroszországnak, hogy bemutassa fegyvereit Kínának, amely azok legnagyobb vásárlójává vált.
Tegnap ugyanakkor a demokrácia elmélyítésére és az emberi jogok nagyobb tiszteletben tartására szólította fel Kínát a brit miniszterelnök – jelentette az MTI. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfővel tartott találkozója után Tony Blair kijelentette, hogy a demokrácia és az emberi jogok fejlődésének egymással párhuzamosan kell haladnia. A brit miniszterelnök leszögezte: az emberekben nincs ellenérzés Kínával szemben, de sokakban felmerül a kérdés Kína óriási gazdasági hatalma láttán, vajon a gazdasági haladást kísérik-e politikai reformok, és fejlődik-e az emberi jogok védelme. Megbeszélésükön a kínai miniszterelnök elismerte a politikai fordulat fontosságát – állította Blair. Pekingnek „meg kell értenie, hogy az emberek figyelnek az új Kína felemelkedésére, s tudni akarják, milyen országgal is van dolguk”. Ha a politikai rendszer nagyobb szabadságot enged Kínában, akkor szélesebb körű együttműködés kínálkozik a világ többi részével, és ezzel „óriási lehetőségek” nyílnak – mondta.

Kínában a magyar kormányfő. Két év elteltével ismét hivatalos látogatásra Kínába utazik ma Gyurcsány Ferenc. Ő lesz az első magyar kormányfő, aki Hongkongot is felkeresi. A 2003-ban tett vizitet „régi adósság törlesztéseként” emlegették a kommentárok, mivel hivatalban lévő magyar miniszterelnök utoljára 1949-ben járt Kínában.