A fiatal (1975-ös születésű) olasz egyháztörténész, Dag Tessore, aki több munkájában is foglalkozott a magyar történelemmel – olaszra fordította Szent István intelmeit, és szerkesztette a Medieovo című folyóirat különszámát, mely a magyar középkort taglalta –, A háború misztikája címmel adott közre kultúrhistóriai kötetet. A könyv, amelynek magyar kiadásához külön előszót írt a szerző, főként a kereszténység és az iszlám „szent háborúit”, azok szakrális indítékait tekinti át, röviden bekukkant a judaizmus, a hinduizmus, a buddhizmus meg a kínai konfucianizmus és taoizmus, a dél-amerikai maják és aztékok „háborús spiritualizmusának” gondolatkörébe is. „Könyvemmel egyrészt az a célom, hogy bemutassam, a kereszténység és az iszlám miként dolgozta ki a szent háború tanát, és hogyan élte meg valóságát, másfelől megkísérlek magyarázatot adni arra, hogy mi készteti emberek ezreit az istenség nevében való háborúskodásra…” – summázza célját a szerző.
Ezután áttekinti az Ó- meg az Újszövetséget, azok háborúkkal foglakozó fejezeteit, a korai kereszténység évszázadait, majd a nagy keresztény uralkodók és szentek, többek között Nagy Konstantin, Szent Ambrus és Jeromos, Ágoston, Gergely, majd Nagy Károly személyének és korának – egymástól csöppet sem független – eszmevilágát. A lovagrendekkel és a keresztes háborúkkal hosszan foglalkozik, taglalja a különféle szerzetesrendek gondolatrendszerét, aztán rátér a törökellenes hadjáratokra, a reformációra meg a vérgőzös francia forradalomra. Külön fejezetet szentel az ortodox egyháznak, amelynek egyik – nem is oly régen, 2000-ben Moszkvában közreadott – dokumentuma kimondja: „Miközben úgy ítéli, hogy a háború rossz, az egyház nem tiltja fiainak, hogy háborús cselekményekben vegyenek részt, ha ezek célja embertársaink védelme vagy a lábbal tiport igazság visszaállítása…”
A könyv második része – Az erőszak története és filozófiája az iszlámban – kimerítően foglalkozik a Korán tanításával, annak szerteágazó értelmezéseivel, a középkori, majd a modern iszlámmal, amelynek hívei (talán nem egészen alaptalanul) mind a mai napig a Nyugat fő bűneként tartják számon a gyarmatosítás időszakát, s többek között ezért is tekintenek gyanakvással Európa és Amerika szabadságot, toleranciát, tudományos és technológiai fejlődést hirdető kegyes eszméire.
(Dag Tessore: A háború misztikája. Ford.: Mátyus Norbert. Akadémiai Kiadó, Bp., 2004. Ára: 2900 forint)
Szén-monoxid-mérgezés gyanújával vittek kórházba egy embert
