Válságjelek érzékelhetők a hegyaljai borosgazdák szerint a tokaji borvidéken. A tavaly ősszel felvásárolt gyengébb szőlő ellenértékét csak a napokban fizeti ki a sátoraljaújhelyi székhelyű tokaj-hegyaljai szőlő- és bortermelő szövetkezet, amit a Tokaj Kereskedőház Rt. tervezett magánosításával összefüggésben hoztak létre a földművelésügyi minisztérium jóváhagyásával. Szabó Csaba, a kereskedőház leváltott igazgatósági elnöke megerősítette a hírt. Mint mondta, a kereskedőház tavaly egyáltalán nem vette át tizenhét mustfok alatt a szőlőt, átirányította a vele szoros kapcsolatban álló és furcsa körülmények között létrehozott szövetkezethez. A jobb szőlőt viszont kilónként 50–60 forintos áron vette át a kereskedőház, ebből összesen 120 ezer mázsát dolgozott fel.
Szabó Csaba rámutatott: tizennyolcezer mázsát vett át a szövetkezet négyszáz termelőtől, és adta át feldolgozásra, bértárolásra a Tokaj Kereskedőház Rt.-nek. Most derült ki, hogy a tizennégy mustfok körüli szőlő kilogrammjáért utólag bruttó 39 forintot fizetnek, a 16,5 fok körüliekért pedig negyvenhatot. Ráadásul mindkét kategóriánál kilónként huszonkét forintot számoltak fel bértárolásra és feldolgozásra, emellett a szövetkezet tagjaitól 1,5 százalékot, a nem tagoktól pedig nyolc százalékot vontak le működési hozzájárulás címén.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt. vezetése egyoldalúan módosította a háromezer termelővel 2003-ban kötött szerződéseket, s a döntést térségi borválsággal magyarázta. Szabó Csaba kijelentette: a hároméves szerződésben foglalt, hektáronkénti 140 mázsás garantált átvételi mennyiséget a felére csökkentették. A termelők azért írták alá a módosított szerződést, mert kényszerhelyzetben voltak, hiszen a kereskedőház az egyetlen állami felvásárlási pont Hegyalján. A borvidék termelőinek kiszolgáltatottságát jelzi, hogy megjelentek az alföldi arany háromszög nepperei, akik azért vásárolják fel a gyenge szőlőt 25–30 forintos áron, hogy az alföldi és homoki borok savtartalmát javíthassák.
Lengyel siker. Míg nálunk decembertől kezdik meg a termelőknek járó uniós területalapú támogatások kifizetését, Lengyelország, Litvánia és Lettország elérte, hogy már októbertől folyósítsa számukra Brüsszel ezt a pénzt. A Világgazdaság értesülését megerősítve az agrártárca helyettes államtitkára a három államot ért természeti csapásokkal indokolta a szokatlan uniós kedvezményt. Nyújtó Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy eredetileg nálunk jövő év áprilisában indult volna meg a kifizetés. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára viszont úgy találta, hogy igenis lett volna esélyünk nekünk is a dátum megváltoztatására. Ha nem is természeti csapás alapján, de hivatkozhattunk volna a magyar gazdálkodókat sújtó csaknem 600 milliárd forintos hitelállományra.
