A Helyi Théma a kerületek pártján

A kerületek pártján állunk, a másokért felelősséget vállaló helyi emberek, civilek és lokálpatrióták mellett tesszük le voksunkat. Számunkra nem a politikus, nem a hivatali, önkormányzati illetékes a hős, hanem maga az olvasó, az adott kerületben élő személy, a szűkebb környezetében boldogulásra vágyó polgár – mondja Vitézy Tamás, de a távolabbi terveket kiemelve leszögezi: gondolnak azokra is, akik elhagyták a fővárost, és az agglomerációban leltek otthonra. A héten egyéves, Budapesten megjelenő, Helyi Théma című kerületi laphálózat tulajdonosával a hagyományos patriotizmusról, polgári értékekről, jövőbeli tervekről és a politikától való távolmaradásról beszélgettünk.

– Boldog a születésnap?
– Igen, azt kell mondjam, nagyon boldog. Egy éve, mikor elindultunk, azt terveztük, hogy megjelenjünk Budapest valamennyi kerületében, ez mostanra sikerült. Több mint háromnegyed millió példányszámos lapot teremteni egyetlen év alatt – ki ne lenne boldog?
– Nincs egyetlen lap sem a honi médiapiacon, ami akár csak koncepciójában hasonlítana a Helyi Thémához. Egyszerre helyi, a kisebb közösségnek is szól, mégis budapesti. Mi volt az induláskor az alapfilozófia, és mi valósult meg ebből?
– Kétféle alapfilozófia mentén terveztük meg a lapot. Az egyik a tartalmi rész, a másik az üzleti. Ez utóbbira van példa: ingyenes lap a Helyi Théma is, mely a reklámokból kíván élni. A tartalmi rész azonban radikálisan más, mint a hasonló lapoknál. Ugyanis ez nem egy hirdetési újság, ahol a reklámok között van egy-két, többnyire érdektelen olvasnivaló, hanem pont fordítva: tartalomcentrikus lap, ahol a szabad helyeket megtölthetjük hirdetésekkel. Ami a tartalmat illeti, mi mindig a kisembert védjük. Be kell ülni egy orvosi váróba, egy kocsmába, és hallgatni kell, hogy miről beszélnek az emberek. Na, amit ott hallunk, azok a valódi problémák. A kisemberek kiszolgáltatottak a hivatallal, a hatalommal és általában a szolgáltatókkal szemben. Erről kell írni. Meg arról, hogy mi történt az iskolában, a színjátszó körben, vagy éppen a helyi sportegyesületben. Ez érdekli az embereket.
– Egy Budapest méretű városban ez igen nagy feladat. Az ország más városaiban lévő helyi lapok mintha könnyebben fel tudnák vállalni ezt a feladatot.
– Pontosan erről van szó. Budapest az egyetlen város az országban, ahol nincs városi televízió, városi rádió és városi újság. Van ugyan Budapest TV, de tény: magával a várossal nem foglalkozik semmit. A Budapest Rádió pártos elfogultsága közismert, és az sem a mindennapok kisembereinek szól. Újság meg végképp sehol. A kerületi kisebb lapok, önkormányzati kiadványok sem töltik be ezt a funkciót. Ezért döntöttünk úgy, hogy kerületi laphálózatot indítunk. A kerületek ugyanis külön-külön közösségek. Azt szeretnénk, ha a ferencvárosi, az angyalföldi, a palotai és egyéb városrészekben lakók – noha mind budapestiek – rendelkeznének egy olyan fajta patriotizmussal, amely csak a szűkebb lakóhelyéhez köti őket. Így épül fel a lap is, ezért van az, hogy ahány kerület, annyi újság, mely az ott élőknek szól. Számunkra nem a politikus, nem a hivatali, önkormányzati illetékes a hős, hanem a szűkebb környezetében boldogulásra vágyó polgár.
– Gondoltak-e terjeszkedésre? Ez a fajta hozzáállás az ország más pontjain is szimpatikus lehet.
– Mint azt ön is mondta az előbb, a megyei és városi helyi lapok hellyel-közzel fel tudják vállalni ezt a szerepet. De az agglomeráció egyéb településein mindenképpen és mihamarabb meg kívánunk jelenni.
– A Szonda Ipsos nemrégiben készült felmérése szerint példányonként átlagosan 2,6 olvasója van a lapnak. Ha az ön lapja több mint 750 ezer példányban megjelenik hetente, a felmérés szerint ráadásul a fiatalok is kedvelik, akkor – ne legyünk álszentek, fél év múlva választások lesznek – ez a tájékoztatási potenciál bármikor beállítható a politika szolgálatába.
– Az én gondolkodásmódom szerint nem állítható be. Ebben a lapban ugyanis soha nem jelentek meg politikai írások. Soha nem foglalkozunk pártokkal, politikusokkal, még csak nem is utalunk rájuk. Annyiban persze politikai a lap, hogy az élet minden apró szeletével foglalkozni kíván, az emberek közti viszonyokat boncolgatja, közösséget, összetartást kíván építeni. Pártpolitikával nem foglalkozunk, de a nagypolitika helyi vonatkozásait, hatásait, „lenyomatát” természetesen nyomon követjük.
– Többen úgy gondolják, hogy például a fővárost sokszor kritizálja a Helyi Théma.
– Már hogyne kritizálná! Minden órában öten költöznek ki a városból, és csak hárman költöznek be. Ez nem a Nyugat-Európában megszokott és ismert elvándorlási folyamatok miatt van így, vagy mert a fővárosnak erre programja van. Nem. Egész egyszerűen a város mocskos, büdös, túlzsúfolt, drága, agyonbürokratizált: egyszóval élhetetlen. A rendszerváltás óta a többi volt szocialista fővároshoz képest Budapest fejlődése elhanyagolható. Erről ki tehetne más, mint a városvezetés. De ez még nem pártpolitika. Akárki lehetne a város vezetője, ha ilyen állapotok uralkodnának, akkor azt kritizálnánk. A célunk az, hogy csökkentsük az emberek kiszolgáltatottságát. Fontos, hogy kialakuljon egy, a helyi célokért működő civil kontroll, mert egyre nagyobb szükség van a közösségfejlesztésre. Ez azonban lassú folyamat, de valakinek mégis el kell kezdenie. Ezt egyre erősödő helyi vonatkozású tartalommal és igényes szerkesztőségi munkával lehet elérni.
– Ha születésnap, akkor ünnep. Mit terveznek az elkövetkezendő napokra?
– A Helyi Théma a hét végén sörsátrat állít fel a ligetben. Ez lesz a születésnapi rendezvényeink központja. A Vidámpark ezen a hétvégén ingyenesen tart nyitva, megnyílik a műjégpálya, a Városligetben ér célba a Bécs–Budapest szupermaraton, lesz tehát program bőven. Így mintegy 15–20 ezer embert invitálhatunk meg. A szórakozáson kívül azonban a polgári, civil áldozatvállalás jegyében jótékonysági akciót is hirdetünk. A hét végén lesznek kihelyezett gyűjtőládák, és minden eladott korsó sörből elkülönítünk tíz forintot. A december 22-ig tartó segélyakció keretében emelt díjas sms-ben is lehet adakozni. Az így befolyt összeget a magyarországi árvízkárosultak javára ajánljuk fel. Október 28-án pedig a Papp László-sportarénában rendezett segélykoncert bevételét különítjük el a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére. Úgy tervezzük, hogy szeptember utolsó két hete minden évben a Városliget régi, polgári hangulatát megidéző rendezvénysorozatokkal teljen. Várunk hát mindenkit szeretettel már most a hét végén is.