A változás jó, változtatni jó

1956-ban azt akarták az emberek, hogy az ország élén választott államférfi álljon, ne politikai kalandor, és azt, hogy végre kerüljenek helyükre a dolgok: az orosz katonák Moszkvába, a kommunista párt a süllyesztőbe, a bebörtönzött ártatlanok szabadlábra, a bűnös országvezetők a cellákba – mondta tegnap Orbán Viktor a Műegyetem rakparton több tízezer ember előtt.

Tábori Gabriella
2005. 10. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Adjuk bizonyságát annak, hogy megértettük 1956 üzenetét: a változás jó, változtatni jó, mi, magyarok tudunk változtatni. Készüljetek hát! – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke több tízezres hallgatósága előtt az 1956-os forradalom évfordulóján három ifjúsági szervezet, az Áprilisi Ifjak, a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség közös rendezvényén a Műegyetem előtt. A volt miniszterelnök hangsúlyozta: a változtatásnak is megvan a tudománya, világossá kell tenni, hogy vannak hibák, amelyeket többször nem szabad elkövetni, ugyanakkor vannak dolgok, amiken nem érdemes, nem szabad változtatni.
Hazánk bajban van
A biztonság az egyik legfontosabb dolog, ezért ami jó, azt meg kell őrizni – tette hozzá –, ám van, amin mielőbb változtatni kell, méghozzá józanul, megfontoltan, mélyrehatóan. Szavai szerint mindennek rendelt ideje van, így a változtatásnak is, szerinte a nekünk szánt jel megérkezett, hazánk ismét bajba jutott, a hamisság ismét lelepleződött. – Mint ’56-ban, most újra le kellene zárni egy korszakot, át kellene lépni a tegnapból a holnapba. A tegnap vitáit le kellene zárni, és ki kellene nyitni a holnap ajtaját – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a holnaphoz nem a semmibe kanyargó, zavaros ígéretek vezetnek, hanem a tett és az elszántság. – Magyarországnak új gazdaság, új állam, új politika kell – emelte ki Orbán Viktor. Mint mondta, ’56-ban sem akart az ország többet, csak hogy végre kerüljenek helyükre a dolgok: az orosz katonák Moszkvába, a kommunista párt a süllyesztőbe, a bebörtönzött ártatlanok szabadlábra, a bűnös országvezetők a cellákba. Úgy folytatta: ma, 15 évvel a rendszerváltozás után is csak annyit szeretnénk, hogy kerüljenek helyükre a dolgok, épüljön emberhez méltó élet Magyarországon és az egész Kárpát-medencében. Beszédében a volt kormányfő kitért arra, hogy 1956-ban, majd egy emberöltővel később, 1989-ben is a fiatalok vállalták az igazság kibontásának történelmi küldetését. – Úgy tűnik, hazánk történelme úgy van megírva, hogy először a fiataloknak kell felismerniük a sorsunk horizontján felbukkanó jeleket – mondta, hozzátéve, így esett ez 1848-ban, 1956-ban és 1990-ben is. Az érdem – jegyezte meg – mégsem csak a fiataloké, inkább talán azoké, akik felnevelték az ’56-os fiatalokat, minket, azoké, akik olyan ifjúságot neveltek, amelynek volt ereje, bátorsága, hogy a tegnapból átlépjen a holnapba. ’56-ról szólva Orbán kiemelte, hogy ekkor Magyarország két nap alatt átlépett a jövőbe, és magával vitte egész Európát.

Javíthatatlan kommunizmus

Mint mondta, a vén kontinens szeme ekkor kipattant, és megvilágosodása támadt: a kommunista diktatúrával együtt élni nem lehet, a kommunizmus javíthatatlan, mert bajait nem beteges kinövések, hanem eredendő szervi elfajzások okozzák. – Tűrtünk, mert a magyar nem szeret asztalt borogatni. Mi nem egykönnyen veszítjük el a fejünket, meg tudjuk várni, amíg betelik a pohár, de a kommunisták olyan szerkezetet fabrikáltak, ami ha egyszer megreped, akkor végig is hasad – fogalmazott. A hatalom hazugságait – hangsúlyozta Orbán – a magyar ember hosszú ideig elviseli, ami azonban elviselhetetlen lesz számára, az az, amikor az ország vezetői azt akarják, ne csak elviseljük, de el is higgyük a hazugságaikat. – Mi, ma élő magyarok megértjük az akkoriakat – jegyezte meg, hozzáfűzve: megértjük, hogy rendes, átlátható, a hazugságok hálójából kiszabaduló országot akartak ’56 októberében, egy biztosan fejlődő, magyarságát soha meg nem tagadó országot, egy emberséges hazát. – Azt akarták, hogy az ország élén választott államférfi álljon, ne politikai kalandor – mondta. Orbán szerint a magyarok képesek sokáig magukba zárni a mégoly feszítő elégedetlenséget is, ám egy idő után, amikor feltűnik a jel. „Ránézünk a másikra, és látjuk, neki is ugyanaz van a szemében, és akkor valahol valaki csendesen megszólal, két szót mond csak: elég volt!” Orbán Viktor a beszédében kitért arra is, hogy a forradalom után kivégzettek listája mutatja, az újjászületésben az igazi baloldali emberek is részt vettek. Mint mondta, a valódi munkás baloldal világa mérföldekre esett az elrabolt villákban pöffeszkedő, szegényekre hivatkozó luxusbaloldal világától.
A valódi baloldal
Az ’56-os forradalomban részt vevő és ezért életével fizető valódi baloldaliak példája tartja bennünk a reményt, hogy életünk fontos kérdéseiben lehetséges a teljes összefogás, a magyar nemzet egysége – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az ’56 – újjászületés mottójú tegnapi megemlékezésen beszédet mondott Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti képviselője is, aki kiemelte, hogy ünnepeink, így az ’56-os megemlékezés is, megmutatják mindenki előtt, kik vagyunk, és hová tartozunk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.