A Közút körút elnevezésű országos rendezvénysorozaton próbálták népszerűsíteni az országos úthálózat fenntartását és fejlesztését ellátó szervezetek átalakítását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), valamint a tárcához tartozó társaságok vezetői. A legnagyobb vidéki városokban a GKM, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (Ukig), a Nemzeti Autópálya Rt., az Állami Autópálya-kezelő Rt., valamint a Magyar Közút (MK) Kht. vezetői tartottak előadásokat a héten: a hivatalos tájékoztatás szerint azért, hogy a szakmában dolgozók naprakész információkat kapjanak a régiókat érintő fejlesztésekről. A rendezvénysorozat mostani megszervezése a szaktárca és az Ukig részéről elsősorban azért lényeges, mivel a szakmai felügyeletet ellátó igazgatóság a napokban fejezte be az útfenntartást és -fejlesztést ellátó megyei közútkezelők átalakítását, amit a szakmabeliek értetlenséggel fogadtak. Az eddig szakmai alapokon működő megyei közútkezelő közhasznú társaságokat Kóka János miniszter utasítására szüntette meg a gazdasági és közlekedési tárca, a területi egységeket az újonnan megalakult országos közhasznú társaságba vonták össze. Az új társaság tizenöt százalékos létszámcsökkentést hajtott végre, mintegy félezer ember vesztette el az állását. Az erőteljes központosítás lebonyolítását a miniszter Horváth Lászlóra, az Ukig áprilisban kinevezett igazgatójára bízta, aki ezt megelőzően a Vas megyei közútkezelő kht. felügyelőbizottságában foglalt helyet, illetve az Elender révén Kóka János üzletfele volt. Említést érdemel ugyanakkor az is, hogy Horváth László első teendői közé tartozott a megyei kht.-k felügyelőbizottságainak megszüntetése, miközben a pályázatában éppen az itt eltöltött idő szerepelt szakmai referenciaként.
Az országos közútfenntartás és -fejlesztés területén szervezeti szinten az egyik legjelentősebb változás, hogy a megyei társaságok helyett területi igazgatóságok alakultak az új országos szervezet irányítása alatt. Az igazgatóságok új vezetői a napokban kaptak pályáztatást követő megbízatást az Ukigtól. A vezetői posztokra a korábbi megyei kht.-k igazgatói is beadták jelentkezésüket: a tizenkilenc megyéből tizenkettőben maradt meg az igazgató a posztján területi vezetőként, miközben a kormánypártok képviselői legutóbb tizenhat olyan vezetőről adtak számot a Parlamentben, akik megmaradtak a helyükön. Ezzel szemben új területi vezetőknek adott megbízást az Ukig Békés, Nógrád, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém, Vas és Pest megyékben. A Pest megyei kht. korábbi igazgatója, Kenderesi János pedig az országos szervezet ügyvezetője lett. A pályázat eredményéről egyébként levélben kaptak tájékoztatást az érintettek, ami elutasítás esetén értesüléseink szerint csupán annyit tartalmazott, hogy „nem nyert”. Két korábbi igazgatónak ajánlott új állást az Ukig, így például a veszprémi kht. vezetője a dunántúli régió öszszekötői posztját kapta. A hírek szerint ugyanakkor ez sem volt véletlen: annak az összegnek a kifizetését, amely a munkaviszony megszűnésével járna, az Ukig nem vállalta fel.
Az átalakítással egyidejűleg megkezdődött a legjobb szakemberek elszipkázása, jól képzett mérnököket és vezetőket „csábítottak el” a magántulajdonban levő mély- és magasépítő cégek az állami szektorból.
A legnagyobb probléma ugyanakkor továbbra is az, hogy hazai forrás alig jut az országos közúthálózat fejlesztésére. Az egyre gyengébb minőségű hálózaton szakemberek szerint a fejlesztéseket kizárólag az Európai Unió alapjaiból finanszírozhatják a közútkezelők. Az idén az útfejlesztési és -fenntartási célelőirányzatban hetvenkétmilliárd forintot lehet felhasználni. A megyék kilencven százalékában – értesüléseink szerint – ugyanakkor tisztán útfejlesztési cél-előirányzati forrás nem biztosított az idei fejlesztésekhez a harmincezer kilométer hosszú úthálózaton. A jelenlegi beruházások egyrészt 2004-ből áthúzódó munkák, másrészt az idei fejlesztéseket a 2006-os és a 2007-es büdzsé terhére kezdhetik meg a közutasok.
Összecsúszó útépítések. Három nap alatt öt megyei jogú városban tartott előadást a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium stábja. Elsőként Miskolcon és Debrecenben adtak tájékoztatást az országos közúthálózat helyzetéről, valamint arról, hogy miért alakult át az állami szervezet. Horváth Zsolt Csaba, a GKM helyettes államtitkára az átszervezést azzal indokolta, hogy az új cég lényegesen nagyobb vásárlóerőként jelenhet meg a központosított beszerzés területén. Ráadásul egyszerűbben és gyorsabban lehet dönteni a centralizált irányítás égisze alatt. A megyei hatáskörök többsége megmaradt, csupán néhány feladat került a központi irányítás kezébe. A helyettes államtitkár sajnálattal vette tudomásul, hogy a 3-as és 35-ös főutak korszerűsítésével hatalmas közlekedési káoszt okoztak az építők, s úgy fogalmazott, a helyzet valóban nem a legjobb, noha a költségtakarékos beruházás megvalósításáért áldozatot kell vállalniuk az autósoknak is. Épül az autópálya – tette hozzá –, folyik az útrekonstrukció, és sajnos a két építkezés összecsúszott. Horváth Zsolt Csaba tájékoztatása szerint 2002-ben 548 kilométernyi autópálya volt Magyarországon, 2006 végére pedig ez az adat 1100 kilométerre módosul. A helyette államtitkár kilátásba helyezte: az ígért nyolcszázból 550 kilométernyi autópálya valósulhat meg, bár a teljesítés egy része átnyúlik a választások utáni időszakra. (T. L. L.)
