A magyar beszállító kis- és középvállalkozások védelmének fontosságát hangsúlyozták a hozzászólók tegnap a kereskedelmi törvényjavaslat vitáján a parlamentben. Dióssy Gábor, a gazdasági tárca politikai államtitkára kitért arra, hogy a beszerzési ár alatti értékesítéssel nem foglalkozik a tervezet, viszont a jelentős piaci erő szabályozása átfogóbb védelmet biztosít. A probléma főleg az élelmiszereknél jelentkezik, amit az agrárrendtartási törvény szabályoz. Kis Zoltán (SZDSZ) úgy vélte, hogy a beszerzési ár alatti értékesítés szabályát nevesíteni lehetne a jelentős piaci erőfölénnyel való visszaélés kategórián belül. Orosz Sándor (MSZP) a jelentős piaci erő feltételeinek szigorítását, a nagy eladóterű üzletekre vonatkozó szabályok és a kereskedelemben kapható termékek minőségi követelményeinek meghatározását javasolta. Ivanics István (Fidesz) szerint eljárásjogi hiányosságok miatt a jelentős piaci erővel rendelkező vállalatok szabályozásának gyakorlati megvalósítása komoly korlátokba fog ütközni.
Soltész Miklós (Fidesz) kiemelte: jelentős az ellentét a kis- és középkereskedők, valamint a bevásárlóközpontok között, amit feloldani nem lehet, de a törvénnyel a kiskereskedők munkáját, megélhetését segíteni kell. Soltész a kereskedelmi alkalmazottak kiszolgáltatottságát is aláhúzta, s kifogásolta, hogy a munkavállalók védelmére nem tér ki a törvény. Herényi Károly (MDF) szerint a kereskedelemben dolgozók érdekeit a szakszervezeteknek, s nem feltétlenül egy törvénynek kell garantálnia. A független Ékes József az előterjesztés visszavonására szólította fel a kormányt, mondván: nem vizsgálták meg, milyen társadalmi hatásokkal jár tíz év múlva a kis boltok megszűnése. Az elnöklő Dávid Ibolya elnapolta a törvényjavaslat általános vitáját.
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
