Kutatószondát indít a Vénuszhoz az európai űrkutatási ügynökség (ESA). A Venus Expresst október 26-án orosz rakétával bocsátják fel a kazahsztáni Bajkonurból, és öt hónap múlva áll Vénusz körüli pályára. A szonda két vénuszi napot, azaz ötszáz földi napot tölt a planéta tanulmányozásával – adta hírül a BBC.
Ismeretes: a Vénusz és a Föld mérete, tömege és keletkezési körülményei hasonlóak, a két bolygó azonban minden másban különbözik egymástól. A Vénuszon a hőmérséklet elérheti a 460 Celsius-fokot. Felhőzete, amelyből kénsavas eső esik, a napsugarak nagyobb részét veri vissza, mint a földi felhők, de amit átenged, azt csapdába ejti a kilencvenhat százalékban szén-dioxidot tartalmazó légkör. A feltételezések szerint ez, és talán a vulkáni tevékenység is magyarázza a bolygószomszédunk jelenét meghatározó üvegházhatást. A Venus Express elvégzi majd a bolygó atmoszférájának első átfogó vizsgálatát, hogy kiderítse, hogyan jött létre a planéta pokoli klímája. A kutatók arra az aggasztó kérdésre is választ szeretnének kapni, hogy a Vénuszon uralkodó állapotok nem a Föld távoli jövőjét mutatják-e.
Űrnap Budapesten. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanácskozott az űrnapon a Magyar Asztronautikai Társaság. Kovács Kálmán hírközlési miniszter megnyitójában elmondta: a parlament jóváhagyásával hazánk előreláthatólag 2008-ban elnyerheti a teljes jogú tagságot az Európai Űrügynökségben (ESA). Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója helytelenítette, hogy Magyarország nem kapcsolódott be egy nemzetközi programba, amelyben műholdas felvételek alapján lehet a katasztrófák sújtotta területekről átfogó képet kapni. A hazai hatóságok az idén már szigorúan kezelik a parlagfű kérdését. A pontos felméréshez űrfelvételek nyújtanak segítséget, de a végrehajtás még sok ember érdekeivel ellenkezik – világított rá Csornai Gábor. (Sky)

Hamarosan találkozhat Donald Trump és Orbán Viktor