Krisnások kérése Lendvaitól

A Krisna-tudatúak és az állam közötti szerződéskötés ügyében vállalt közvetítő szerepet Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból. Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár közölte: nincs olyan kormánydöntés, hogy bővítsék az ilyen szerződéssel rendelkező egyházak körét.

Kérjük járjon közbe abban, hogy a Magyar Szocialista Párt, illetve a kormány mielőbb kialakíthassa támogató javaslatát – áll ama levél végén, melyet Danka Krisztina, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) szóvivője írt Lendvai Ildikónak, az MSZP parlamenti frakcióvezetőjének, személyes megbeszélésükre hivatkozva. A Danka-levél lényege egy – a vallási csoport jogászai által készített – szerződéstervezetet, melyet a Magyar Köztársaság és a Krisna-tudatúak kötnének egymással. Lendvai az anyagot – szeptember 30-án – azzal a kéréssel továbbította az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárnak, hogy közölje álláspontját a szerződéskötési javaslatról.
A szerződéstervezetben az állam „nagyra értékeli” a vallásszervezet részvételét az oktatásban, a kultúraközvetítésben, a szociális szférában. Mintegy megerősíti a hitéleti és közszolgálati tevékenységért járó támogatásokat – melyeket a törvények amúgy is biztosítanak. Az ötfejezetes szerződés lehetővé tenné, hogy a krisnások rituális céllal tartott tehenei járvány esetén mentesüljenek a hatósági vágástól.
Kérdésünkre, hogyan kerül a képbe lobbistaként Lendvai Ildikó és az MSZP, a párt már megkezdett kampánya idején, Danka Krisztina, a vallási közösség szóvivője azt felelte, nemcsak a frakcióvezető aszszonynak, hanem az államigazgatás illetékes szerveinek is írtak. Hangsúlyozta: egyháza a választási harcokban soha nem vállalt szerepet. Fölvetésünkre, miért volna szükségük ilyen szerződésre az állammal, a szóvivő közölte: a megállapodás elsősorban a tevékenységeik jogi biztonságát szolgálná.
Külön szerződése egyébként csak annak a hat egyháznak (katolikus, református, evangélikus, izraelita, baptista, ortodox) van az állammal, amelyek ingatlan javait a diktatúrában elkobozták, és kárpótlásuk egy részét pénzjáradék formájában oldották meg. Ha a nálunk a 80-as években felbukkant krisnások bekerülnének e körbe, akár 150 kisegyház kérhetné ugyanezt.
Lendvai Ildikó lapunknak azt állította, a továbbításon kívül semmilyen külön közvetítésre nem vállalkozott. az MSZP frakcióvezetője cáfolta, hogy a kérés jogosságának megítélésében, a kedvező elbírálás érdekében szerepet vállalt volna.
– Nem áll szándékunkban, hogy bármely vallási közösséggel bővítsük az állammal szerződést kötött egyházak körét – tudatta tömören a Magyar Nemzettel Gulyás Kálmán, az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár.