Nem politikai szempontok alapján javasolja azt a kormány, hogy 2010-ben a szocialista vezetésű Pécs legyen Európa kulturális fővárosa – mondta el tegnap a kabinet ülése után Bozóki András kulturális miniszter. A bírálóbizottság „független értelmiségiekből” állt, esetükben elképzelhetetlen a nyomásgyakorlás, és a kormánynak nem is volt ilyen szándéka – állította Bozóki. A második helyen Miskolc és Eger végzett, a harmadik pedig az ellenzéki vezetésű Debrecen lett. A kulturális tárca vezetője tájékoztatott arról, hogy a magyar kormány javaslatát a következő napokban már a brüsszeli döntéshozók elé terjesztik.
A bírálóbizottság tagjai egyébként nagyon jó véleménnyel voltak a debreceni pályázatról, értékelésükben külön kitértek arra, hogy a fideszes vezetésű város vette legkomolyabban pályázatában a gyermekek és az ifjúság bevonását. Kérdésünkre Bozóki elmondta, a bizottság csak az első három helyezettet rangsorolta, Budapest azonban ebbe nem került be. A zsűri azonban a főváros pályázatával a miniszter szavai szerint „nem volt különösebben elégedett”. Hiányolták, hogy Budapest pályázata egyáltalán nem tért ki az egyetemek, az Akadémia, illetve a kutatóközpontok bevonására. Batiz András kormányszóvivő állítása szerint a kormány egyhangúan hozta meg a döntését, tehát Pécset támogatták a szabad demokrata miniszterek is.
Bozóki Pécs pályázatának előnyei között említette, hogy abban megjelent a régiófejlesztés koncepciója is, Siófoktól Szegedig terjednek a programba bevonni szándékozott települések. Kiemelte, hogy a „Balkán kapujáról” van szó, és Magyarország stratégiai fejlesztései Délkelet-Európa irányába tolódnak el. Méltatta, hogy Pécs egyetemi város, és a pályázók nagy gondot fordítottak erre; a város a „potenciális magyar Oxford”.
A miniszter arról egyelőre nem tudott beszámolni, hogy mennyi pénz jár együtt az Európa kulturális fővárosa címmel. A források az unió, valamint az állam támogatásaiból, illetve magántőke bevonásával teremthetők elő. Bozóki András szerint nem az állami tőkének, hanem a magánforrásoknak kell majd főszerepet játszani a beruházásoknál.
– Nagy meccs volt, igazságos eredmény született – kezdte pécsi sajtótájékoztatóját Toller László polgármester. A politikus jelezte: Pécs városa volt az első, amely 2002-ben előállt azzal a gondolattal, hogy a magyar kulturális életet érdemes decentralizálni, és nagyobb szerepet adni a vidéknek. „Barátsággal hívom partnerként Debrecent, Miskolcot és Egert, s jó barátként fogadjuk a főváros lakosságát és a város mindenkori vezetését” – tette hozzá. Azt is hangsúlyozta, hogy Pécs 2000 éves kultúrváros, a keresztény kultúra bölcsője, és valamennyi vallás befogadója. – Gratulálok Pécsnek, és sok sikert kívánok, ugyanakkor sajnálom, hogy egy tisztátalan eszközökkel tűzdelt pályázati folyamat végén cinkelt döntés született – summázta véleményét lapunknak Kósa Lajos, Debrecen polgármestere arra reagálva, hogy az eredményt tegnap, azaz a kormánydöntés napján kiszivárogtathatta az egyik kormány közeli napilap. A politikus úgy véli, a 2010-es Európa kulturális fővárosa cím felkínálása Pécsnek Gyurcsány Ferenc részéről nem más, mint kárpótlás, „szépségtapasz” Szili Katalin köztársasági elnökké választásának megakadályozásáért, illetve hála Toller László pécsi polgármesternek azért, hogy a Medgyessy Péter elleni puccs idején vállalta a királycsináló szerepét miniszterelnökké megválasztása érdekében.
– Legfőképpen azért vagyok csalódott, mert nem egy kelet-magyarországi város nyerte a címet, ez ugyanis lökést adott volna az egész térségnek – értékelte a döntést Nagy Imre. Eger polgármestere a Pécsnek szóló gratuláció mellett úgy vélekedett, hogy városa nyújtotta be talán a legszínvonalasabb pályázatot. Káli Sándor, Miskolc polgármestere szerint, a régió ezzel a lehetőséggel új esélyt kaphatott volna. – Ennek ellenére a pályázatban szereplő terveket megvalósítjuk, és gratulálunk Pécsnek – mondta a város vezetője
origo.hu
A legtöbben csak 4 pontig jutnak – Ön mennyire ismeri Magyarországot?
