Hetek óta rendre újabb és újabb ostromot indítanak az afrikai menekültek a Marokkó területére beékelődött két spanyol város, Ceuta és Melilla ellen. Spanyolország és Marokkó határa mindig is komoly kihívások elé állította a hatóságokat, hiszen a fekete kontinens szegényei mindig is a keskeny Gibraltári-szoros túlpartjának elérésétől remélték sorsuk jobbra fordulását. A civilizációk találkozásának tekintett határ az utóbbi hetekben az unió vezetőinek a figyelmét is felkeltette, hiszen a menekültek ostromai immár összeurópai kérdéseket is felvetnek.
Madrid és Rabat korábban már megkötött egy olyan egyezményt, melynek értelmében a spanyol hatóságok visszatoloncolhatják a marokkói menekülteket, az Európai Bizottság azonban immár azt szeretné elérni, hogy a szerződést az összes többi országra kiterjesszék. Mindez gyakorlatilag azt jelentené, hogy az EU a területére illegálisan belépőket szinte automatikusan visszaküldené oda, ahonnan érkeztek. A nemzetközi jog szerint persze a menedékkérők mindeddig oltalomra számíthattak akkor, ha tudni lehetett, hogy hazájukban üldöztetés, netán halálbüntetés várna rájuk, ezt a szabályt azonban az utóbbi időben mintha mind többen próbálnák megkerülni. A kitoloncolás már önmagában kérdéseket vet fel, hiszen civil szervezetek, többek között az Orvosok Határok Nélkül bizonyítottnak látja, hogy Rabat kegyetlenül bánik a menekültekkel, sőt étlen-szomjan magukra hagyja őket a sivatag közepén.
Noha az észak-afrikai ország tagadja, hogy a halálba küldené a kiszolgáltatott embereket, immár az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is a nemzetközi jogok megsértésével vádolja Marokkót. Ezt teszi az EU is, azonban Európát minden bizonynyal egyre kevésbé fogja meghatni a szegény országok problémái, akik immár saját jólétét is fenyegetik.
Bécsi önvédelem. Ausztria akkor sem fogja megnyitni munkaerőpiacát a törökök előtt, ha Ankara már az EU tagja lesz – nyilatkozta a német Die Welt című lapnak Wolfgang Schüssel, aki elzárkózott a költözés szabad jogának megadásától is. Az osztrák kancellár az interjúban okosnak nevezte az október 3-án született döntést, melynek értelmében Horvátország is megkezdhette csatlakozási tárgyalásait. (MN)
