A Starlink olyan kukorica, amelybe génsebészeti úton a Bacillus thurigiensis baktérium bizonyos génjeit ültették át. Ez a baktérium arról nevezetes, hogy egyes kártevőkre veszélyes méreganyagot termel, ezért permetezés céljára biokertészetekben is előszeretettel használják, mert e hatóanyag az emberre nem veszélyes, és mivel nem kemikália, nincsenek káros mellékhatásai sem.
A gének átültetésével elérték, hogy a Starlink kukorica maga termelje meg a toxint, tehát nincs szükség permetezésre. Csakhogy ez a fajta a korábbiaktól eltérő fehérje formájában termeli meg ezt a toxint: a Cry9C nevű fehérjét állítja elő. Felmerült a gyanú, hogy a Cry9C az emberi emésztőrendszerbe jutva allergiás tüneteket idézhet elő. Bár bizonyítani ezt nem tudták, az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) 1998-ban emberi fogyasztásra nem engedélyezte az új kukoricafajtát. Hogy miként került élelmiszerekbe a Starlink, arra több teória is létezik, a legvalószínűbb az, hogy a gazdák nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy elválasszák a GM-kukoricát a GM-mentestől. Igaz, állítják, senki sem mondta nekik, hogy ebből bajok származhatnak. Az Aventis azóta kivonta a Starlinket a piacról, és érvénytelenítette e vetőmag regisztrációját, így legálisan már senki sem juthat hozzá.
A Starlink-botrány évében, 2000-ben Japán feleannyi kukoricát importált az Egyesült Államokból, mint amennyit egyébként szokott. 2001 januárjában a japán egészségügyi minisztérium bejelentette: Starlinkkel szennyezett szállítmányt találtak Amerikából importált áruban, ami tovább rontotta az amerikai gazdák exportkilátásait.
• Vissza

Brüsszel vs. Magyarország: már több mint 40 ezren követelik Magyar Péterék távozását