Meredeken emelkedett az elmúlt esztendőkben hazánkban a felszámolások száma. Míg 1999-ben csaknem 3400 alkalommal indult ilyen eljárás, tavaly már mintegy 7800 esetről számolt be a statisztika. Az Országgyűlés előtt van a csődökkel és felszámolásokkal kapcsolatos jogszabály módosítása. Molnár György, a FOE elnöke a javaslatban szereplő változtatások közül kiemelte: egy cég felszámolása során eddig az elzálogosított vagyontárgy kedvezményezettjei, az úgynevezett zálogjogosultak a záloggal terhelt vagyontárgy eladásából származó bevétel ötven százalékát kaphatták meg, míg a másik ötven százalékhoz csak a felszámolási költségek – munkabér, eljárási költség, irattározás – megfizetése után juthattak hozzá. Ezzel szemben a jövőben a zálogjogosultak a zálogtárgy eladásából származó bevétel száz százalékát követeléseik kielégítésére használhatják. Mindez a bankoknak kedvez, ugyanis a zálogfedezettel szinte kizárólag a hitelintézetek élnek – állapította meg Molnár György.
A szakember úgy vélte: a törvénytervezet hatásait nem kellően gondolta végig az előterjesztő. Így például azt sem, hogy a bankok érdekeit szolgáló változtatással a felszámolási költségekre, a munkavállalók bérére nem marad fedezet. Azzal kell számolni, hogy a munkavállalók a bérgarancia-alapból kapott összegen felül semmilyen kielégítésben nem részesülhetnek. Ez mindenképpen visszalépést jelent a jelenlegi helyzethez képest. De hátrány abból a szempontból is, hogy a felszámolási költségek között az egyik legjelentősebb az irattározás fedezetének biztosítéka. A jövőben a munkavállalókkal összefüggő egyetlen dokumentumot sem archiválják majd. Tehát ha bárki elmegy nyugdíjba, és az iratai nincsenek lefűzve, akkor később senki nem fogja elismerni azt, hogy egy korábban felszámolt cégnél dolgozott. Megeshet, hogy senki nem igazolja a nyugdíjjogosultságot – hangoztatta a FOE elnöke. Molnár György kitért arra is, hogy ha egy cég felszámolás alá kerül, de még működik, az új szabállyal az is kétségessé válik, hogy miből fizeti ki a felszámoló a munkabért, a szabadságot, a leltárt vagy az energiaszolgáltatók számláit.
A FOE elnöke szerint a mostani jogszabály-változtatással ismét egy szűk réteget részesítettek indokolatlan előnyben. A szakmai szervezetek is kidolgoztak egy koncepciót, melyben lehetőséget kapott volna az adós cég arra, hogy megteremtse a továbbműködés feltételeit, azonban ezt a kormányzat nem használta fel – jelentette ki Molnár György. A szakember kiemelte: beleerőltették a törvénytervezetbe azt is, hogy a fizetésképtelenség esetén az indokolatlan működés során keletkezett károkért a cég menedzsmentje felel. Ez azt jelenti, hogy a menedzsmentnek ilyen helyzetben a hitelezők érdekeit kellene elsőnek tekinteni, és nem a tulajdonosokét, ami abszurd és elképesztő – szögezte le a FOE elnöke. Molnár György szerint a megoldás az lenne, ha a cégvezetők a hitelezői közösséggel együtt hoznák meg a csődeljárásra vonatkozó döntéseket, s nem a megszüntetésre helyeznék a hangsúlyt, hanem arra, hogy a hitelezők bevonásával a menedzsment a tulajdonosokkal közösen teremtse meg a továbbműködés, a reorganizáció lehetőségeit.
A szakma ebben a szellemben készített törvénymódosító javaslatában az is szerepelt, hogy a kijelölt felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelőként járhasson el a felszámolási eljárás közzétételéig. Így elkerülhető volna a még meglévő vagyon kimentése az átmeneti időszakban a cégből. Az sem közömbös, hogy a jelen hatályos törvényből kikerülne a végelszámolás, és átkerülne a cégtörvénybe. Így a végelszámoló a vagyon felosztásáról addig nem rendelkezhet, illetve a vagyon értékesítéséből befolyt ellenértékből kifizetéseket nem eszközölhet, amíg a hitelezői értekezletet erről nem tájékoztatta. Ez egy jelentős tartalmi változtatás, mert a végelszámolás részeként indított eljárások 90 százaléka azért megy át felszámolásba, mert mire a hitelezők kifizetésére kerülne a sor, addigra – a bejelentés sorrendje alapján – a „bennfentesek” előbb megkapják a pénzüket. Ezt meg kellett szüntetni – húzta alá az elnök, aki szerint nem törvénymódosításra, hanem egy teljesen új csődtörvényre volna szükség.
Toldozgatják a jogszabályt. E héten szerepel a parlament napirendjén a csődről, felszámolásról és végelszámolásról szóló törvény módosítása. A hatályos törvény nem nyújt megfelelő védelmet a hitelezőknek, ugyanis mire értesülnek a felszámolási eljárásról, a vállalkozásokat általában kiürítik. Többek közt e problémát próbálja megoldani a módosítás, ám a kamarák szerint a törvény toldozgatása továbbra sem hozhatja meg a jogbiztonságot. A legfontosabb változtatások között említhető, hogy a tervek szerint a cégvezetők akár magánvagyonukkal is felelnek, amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a fizetésképtelenség bekövetkezte után a hitelezők érdekével ellentétesen cselekedtek.
Az oldalt írta: Csákó Attila, Dénes Zoltán, Hunyor Erna
