Hosszú hónapok figyelmeztetései, tárgyalásai és vitái után megszületett az első komoly eredmény: az európai gazdák kitartó ellenállása végre célt ért. Alexander Bernhuber európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott: „ez jó üzenet a lehető legjobb pillanatban”. A harcnak azonban még nincs vége, az EU ugyanis újabb tárgyalásokat tervez Ukrajnával a vámkedvezmények ügyében. Bernhuber szerint éppen ezért most különösen fontos, hogy az újonnan létrejövő Európai Gazdaszövetség révén erős nemzetközi összefogás alakuljon ki, mert – mint mondta – „ez a szervezet erősíti meg igazán a gazdák hangját és érdekeit Európa-szerte”.
Alexander Bernhuber határozott fellépést sürget az Európai Uniótól
Elég volt! Azok az élelmiszerek, amelyeket nálunk már betiltott tartási körülmények között állítanak elő, nem kerülhetnek be az európai piacra – akár Ukrajnából, akár más országból érkeznek!
Egyre hangosabbá válik a méltányosság iránti követelés Európában, hiszen miközben az európai gazdáknak egyre szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük, a termelői árak sok esetben csökkennek, így a megélhetésük is egyre bizonytalanabbá válik.
Miért kellene a hazai termelőinknek a legszigorúbb környezetvédelmi és állatjóléti előírások szerint dolgozniuk, miközben a kétes körülmények között előállított, olcsó importáruk ellepik az áruházakat?
– teszi fel a kérdést Alexander Bernhuber osztrák politikus.
Legalább az új uniós agrárbiztos, Christophe Hansen a gazdák oldalán áll: támogatja azokat a mezőgazdasági érdekképviseleteket, amelyek világos és szigorú importszabályozást követelnek. Az import körüli vita tehát tovább éleződik, a gazdaszövetség pedig változatlan elszántsággal folytatja a küzdelmet.
Brüsszel tévedett
Mint ismert, Magyarország hosszú ideje sürgeti az olcsó, gyakran gyenge minőségű ukrán mezőgazdasági termékek uniós piacról való kiszorítását, mivel azok tisztességtelen versenyt jelentenek a magyar gazdák számára. A kormány különösen a gabona- és baromfiimport miatt emelt szót, és több ízben is kérte az Európai Uniótól az ukrán agráráruk behozatalának korlátozását vagy tilalmát.
Brüsszel eddig alapvetően támogatta az ukrán mezőgazdasági termékek uniós piacra jutását, főként politikai és szolidaritási okokból, az Oroszország elleni háborúra hivatkozva.
Mindemellett fontos megjegyezni, hogy Brüsszel egyik meghatározó célkitűzése, hogy a háború sújtotta Ukrajna már 2030 előtt csatlakozhasson az Európai Unióhoz, mint láthatjuk, tönkretéve ezzel Európa gazdaságát. Ukrajna gyorsított csatlakozási tervét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megerősítette.
Az RBC Ukraine is beszámolt róla, hogy június 6-tól megszűnik az Ukrajna és az Európai Unió közötti kereskedelmi mentesség, amely az elmúlt három év háborús időszakában jelentős segítséget nyújtott az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának fenntartásában. A kérdés, hogyan tud majd Ukrajna ezután kereskedni Európával, különösen akkor, ha az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások zátonyra futnak?
Borítókép: Élő csirkék ketrecekben egy élőbaromfi-nagykereskedelmi piacon (Fotó: AFP)
