A magányos győztes

2005. 11. 03. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pozitívan reagáltak a kisebbségi kormány láthatólag több társadalmi réteget megnyugtatni kívánó névsorára az üzleti körök. Erősödött a zloty és az elmúlt napok fenntartásokkal teli latolgatásai után a neveket látva mintha kissé felengedett volna a külföldi sajtó szigora is. Mindez nem véletlen, hiszen Kazimierz Marcinkiewicz kormányfő jó néhány liberális kötődésű politikus bevonásával látványos gesztusokat tett a Jog és Igazságosság és a Polgári Platform koalícióját váró társadalmi csoportok felé.
A kormánylistával tehát nem lenne különösebb baj, a lengyelek háromnegyede azonban a két győztes jobboldali párt koalícióját várta, így valamelyest mindenképpen csalódott. A jó egy éve eldöntöttnek látszó frigy felmondásáért az elmúlt napok fényében mindinkább egyértelműnek látszik a Polgári Platform felelőssége. Tuskék érezhetően végig a győzelemben gondolkodtak, s akkor sem tudtak váltani, amikor kiderült, hogy az elmúlt 15 év tapasztalatai alapján a társadalomról és gazdaságról megfogalmazott tisztán liberális elgondolásokra a vártnál kevésbé vevők a lengyelek. A második helyre ez még elég volt, Kaczynskiék kettős sikere azonban láthatólag keresztülhúzta a PO elképzeléseit. Egyrészt nem tudták feldolgozni vereségüket, másrészt az új helyzetben elbizonytalanodtak a párt jövőbeli irányát, szerepét illetően is. A Polgári Platform először a jobboldal vezető szerepére tört, veresége után pedig némi ideológiai tolódás után mintha a posztkommunisták bukásával tátongó űrben a baloldali liberális ellenzék pozíciójára pályáznának. Az elmúlt napok történései nagyrészt e belső bizonytalanságból fakadnak, és arra utalnak, hogy a PO már nem is akart belépni a koalícióba, ráadásul ezért a felelősségét meglehetősen ügyetlen módon a PiS-re igyekezett hárítani. Aligha lehet másként értelmezni, hogy irreális követelésekkel álltak elő a koalíciós tárgyalásokon (Rokita lényegében kormányfőként szeretett volna diktálni, ragaszkodtak Jaroslawnak, az elnök ikertestvérének miniszterelnökségéhez, folyamatosan és kényszeresen a szélsőségesek felé nyitással vádolták potenciális partnerüket), valamint a PiS számára kimondottan provokáló személyt (Komorowski) jelöltek házelnöknek. Kaczynskiék egy idő után megunva e játékot, a kisebbségi kormányzás mellett döntöttek.
A mostani helyzet kialakulásához valójában hozzájárult az is, hogy a jobboldal túlnyerte magát. Két vezető erejét nem az együttműködés felé löki mozgásterük megnövekedése, hiszen mint a történések is mutatják, jelen esetben például a PiS, ha kompromisszumok árán, de egyedül is képes kormányozni. Az a tény azonban, hogy Kaczynskiék magukra maradtak – pontosabban magukra hagyták őket –, jelentős mértékben bekódolja a közeljövő politikai életébe a bizonytalanságot. A mostani formációval ugyanis aligha lehet reálisan egy évnél tovább tervezni. Olyannyira így van ez, hogy a jelenlegi összetételében éppen az említett liberális gesztusok miatt még e kormány megszavazása sem biztos.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.