Rácz Károly négy esztendeje, születése óta neveli Víg Dánielt, akit édesanyja pénzért, nyílt eljárással akart neki örökbe adni. Végül a pénz nem cserélt gazdát, a kisfiú azonban azóta is a Terry Black néven híressé vált transzszexuális előadóművésznél és médiaszemélyiségnél él, aki szeretné elérni mind Dani, mind pedig annak csecsemő kishúga, Edit Fanni örökbefogadását. Velük lakik már a harmadik testvér is, a tizenegy esztendős Zoltán, akit Rácz egy éve nevel. Szívesen örökbe is fogadná Zolit, de úgy nyilatkozott, hogy csak akkor indítja meg az eljárást, ha ezt a fiú is akarja.
A Pest Megyei Gyámhivatal néhány hete elutasította Rácz Károly kérelmét, hogy örökbe fogadhassa a négyesztendős Danit. A döntés ellen az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumnál lehet fellebbezni. Az ügyben korábban már több elsőfokú határozat született, jogerős azonban még nem.
Mi áll az új elutasító határozat hátterében? Burkáné Nagy Beátától, a Pest Megyei Gyámhivatal vezetőjétől megtudtuk, hogy nyolc napon belül meg kellett hoznia a döntést az ügyben, mivel az illetékes szigetszentmiklósi városi gyámhivatal erre egy esztendőn keresztül képtelennek bizonyult. A patthelyzetet tehát neki kellett feloldania. Az örökbefogadást elutasító határozatát lapunknak két tényezővel indokolta. Egyrészt rendezetlenek Rácz Károly ingatlanviszonyai: olyan házban lakik, amelynek sem bérlője, sem tulajdonosa, a negyven százalékban a tulajdonában lévő ingatlan pedig jelzáloggal terhelt, árverés előtt áll. Adóbevallása szerint vállalkozásából ugyanakkor van állandó jövedelme. Emellett nem volt egyértelmű a pszichológus szakértők véleménye Rácz Károly személyiségét illetően, akik a gyermeknek is javasoltak terápiát. Nem foglaltak egységesen állást a szakértők azzal kapcsolatban sem, hogy érdekében áll-e Daninak az örökbefogadás. Ez, magyarázta Burkáné, abban az esetben egyértelmű, ha a gyermek érzelmi kötődése stabil, biztosított számára az érzelmi háttér. A zilált anyagi helyzet, valamint az ellentmondásos pszichológusi szakvélemény indokolta tehát az elutasító véleményét.
A gyermeket vizsgáló neves klinikai gyermekpszichiáter szakvéleménye szerint azonban Dani szépen és jó környezetben fejlődik, erősen kötődik a férfihoz, aki az eltelt négy évben szemmel láthatóan sokat változott. A gyermekről és neveltetéséről tehát a lehető legjobb véleménye van, ezért javasolta az örökbeadást.
Mester Csaba, Rácz Károly ügyvédje kezdettől fogva követi a négy esztendeje zajló ügyet. Mint mondja, egy örökbefogadási eljárás, ha az örökbefogadó rendelkezik az alkalmasságát igazoló bizonyítvánnyal, normális esetben hatvan–kilencven napot vesz igénybe. Ez az ügy azonban már 2001 ősze óta húzódik. Előbb az ügyészség fellebbezte meg az örökbefogadási határozatot, majd a Fővárosi Bíróság semmisített meg minden, az örökbefogadás jogszerűtlenségét kimondó határozatot. Egyben elfogultság miatt az addig illetékes hivatalokat ki is zárta az ügyből. Így került Rácz Károly és Víg Dániel aktája a szociális minisztérium döntése nyomán Zala megyébe, ahol azután eljáróként kijelölték a budapesti XVI. kerületi gyámhivatalt. S amikor végre ez a hivatal jóváhagyta az örökbefogadást, váratlanul a korábban az örökbefogadáshoz hozzájáruló vér szerinti apa szüleinek ügyvédje fellebbezte meg a közigazgatási határozatot. Az ügy átkerült Szigetszentmiklósra, ahol másfél évig altatták az aktákat. Döntést nem hoztak. Végül Göncz Kinga miniszter közbenjárására került Rácz és Danika ügyének elbírálása a Pest megyei gyámügyhöz, amely legutóbb az elutasító határozatot meghozta. Igaz, ezt legalább nyolc napon belül.
Az ügyvéd szerint nyilvánvaló, hogy Terry Black a gyámügy homofób hozzáállása miatt nem fogadhatta eddig örökbe Danikát, miközben érdekes módon gyámnak alkalmas, tehát nevelheti. Mester Csaba úgy véli, bár az örökbefogadás ez esetben csak formális, Rácz Károly számára azonban elvi kérdés mind a saját, mind a kisebbségi érdekérvényesítés szempontjából. Azért is küzdenek, hogy ne érje a kisebbségeket hátrányos megkülönböztetés, azonos mércével mérjék őket, mint a többi jelentkezőt. Tehát a személyiségkép, ne pedig a homofóbia legyen a döntés alapja, mondja.
Terrynek ez idáig már több elmeorvosi és pszichiátriai vizsgálaton is át kellett esnie, ami az eljárásokban nem szokványos, és most ismét elmeorvos elé rendelték. Ha nagyon akarnak, biztosan találnak majd nála valamit, vélekedik az ügyvéd, aki a gyermekről készült pszichiátriai szakvéleményt hozza fel a hivatal gyenge lábakon álló érvelésével szemben. Eszerint Terry remekül neveli a gyermeket, apaképet szolgáltat számára, miközben a nagymama és a velük jó viszonyt ápoló szomszédasszony segítenek pótolni a hiányzó anyát.
Ami pedig a Rácz anyagi helyzetével foglalkozó érveket illeti: Mester szerint megítélés kérdése, a terhére róhatják-e, hogy magához vette a másik két gyermeket is. A gyermekeket a válásoknál sem pénz szerint osztják; ha valaki biztosítani tudja számukra a minimális szintet, az általában elegendő. Azzal kellene inkább foglalkozni, mondja az ügyvéd, mennyit változott Rácz Károly Danika miatt. Mikor a kisfiú első szava a papa volt, nemcsak levágatta a haját, borostát növesztett és bőrdzsekit húzott, hanem életmódot is váltott. Teljes életvitelét és életcélját a gyermek felnevelése határozza meg.
Mester Csabának nincs kétsége afelől, hogy akármilyen ítélet születik is, a strasbourgi emberi jogi bíróság igazságot szolgáltat, és kárpótlást nyújt majd Rácz Károlynak. Bizonyítani tudják ugyanis, hogy a hivatalos kilencven nap helyett immár négy és fél éve húzódó ügyben mikor és hol sértették meg ügyfele személyiségi jogait. Amikor Göncz Kinga miniszterhez fordultak segítségért, akkor sem protekciót kerestek, hanem csak fel szerették volna hívni a figyelmét azokra a jogi és emberi problémákra, amelyek az ügy kapcsán felmerültek. Az ügyvéd szerint a magyar gyámügy a közigazgatási rendszerben a szocialista paternalista szemlélet utolsó bástyája, amelyet nemcsak Terry Black hányattatása bizonyít. Amennyiben pedig az immáron illetékessé vált szociális minisztériumi döntés engedélyezné, hogy Rácz Károly örökbe fogadja Danikát, ez lesz az első olyan eset, hogy egy deklaráltan eltérő nemi identitású személy erre lehetőséget kap Magyarországon.
– Miért olyan fontos, hogy Danit ne csak nevelhesse, hanem a nevére is vehesse? – kérdeztük Rácz Károlyt.
– Örökbe fogadó szülőnek és nem nevelőnek jelentkeztem – mondja –, a pszichológusi vizsgálat erre alkalmasnak talált. Azt szeretném, hogy ha már nevelem a gyermeket, viselje a nevemet is, főként mert Danika abban a tudatban nő fel, hogy én vagyok az apja. Ha a helyzet nem rendeződik, a kisfiú hamarosan meg fogja kérdezni, miért hívják másként. Bár a közvetlen környezet rendkívül együttműködő, az óvodában Rácz Dánielnek szólítják, és a gyermekek szülei is segítenek, nem világosítják fel a nemes csalásról Dani társait.
– Hogyan bonyolódott ebbe a gyermekkereskedelem gyanújával induló ügybe?
– Az egyik kereskedelmi tévé műsorában kérdezték meg, hogyan állok a gyerekekkel. Elmondtam, hogy éppen most jelentkeztem örökbe fogadó szülőnek. A televíziós csatorna ezt követően, a megkérdezésem nélkül, 2001 júniusában kiadta a telefonszámomat annak a családnak, amelyben szeptemberre várták a gyermek születését. Találkoztam velük, e beszélgetés során mondták, hogy lesz a tranzakciónak némi anyagi vonzata is. Úgy hittem, hogy a kórházi költségek fedezését várják tőlem, amit természetesnek vettem. Kiderült, hogy ez a kis anyagi vonzat ötmillió forint lenne, a gyermek ára. Közeledett szeptember vége, és nem szerettem volna szem elől téveszteni a gyermeket. Ugyanakkor bejelentést tettem az illetékes hatóságoknál, hogy Magyarországon gyermekekkel kereskednek. Egyetlen hivatal sem reagált.
– Az anya tudott arról, hogy ön nem kíván fizetni?
– Ez csak decemberben derült ki, akkorra a gyermek már nálam volt.
– Hogyan kerültek ezek után önhöz Danika testvérei?
– Danika az anyja hatodik gyermeke, Fanni a kilencedik. Zolika, a legidősebb féltestvérük úgy került hozzám egy éve, hogy a nagyanyja, aki nevelte, meghalt, majd az ő nevelését folytató, gyámként kirendelt rokonok eladták a feje fölül a házát, a gyermeket pedig intézetbe adták. Mindezt a gyámhivatal hozzájárulásával. Ezek után került hozzám, de már semmiért nem adnám. Zolika az elmúlt tíz évéről szinte semmit nem tud, azt pedig elfelejtették nekem megmondani, hogy anorexiás. Nagyon megviseli az egész cirkusz is. Fanniról a születése után értesültem, őt az előzmények miatt már nem is adták oda az anyjának. A védőnő hívott fel, hogy nem fogadnám-e be. Azt feleltem: köszönöm szépen, de nekem a két fiú éppen elég. Azután mégis elvállaltam.
– Sok külső szemlélő is a javára írja, hogy Danika miatt megváltozott. Elhagyta az addigi külsejét, férfiruhában jár, férfiként viselkedik. Valóban más ember lett?
– Csak a külsőm változott. Azért döntöttem így, mert Danika az első szavával apunak szólított. A külsőm egyébként nem zavart senkit akkor, amikor a László-kórházban egyedül az én alapítványom segítette a HIV-pozitív gyermekeket. Danika ma már semmit nem lát az apukája régi életéből, de inkább ezt ismerje meg, mint az édesanyjáét, aki még terhesen is pornózott. Azt hiszem, az én múltam ennél tisztességesebb.
– Valószínűleg sokat lendítene az ügyén, ha rendezné azokat az anyagi ügyeket, amelyek az elutasító határozatban indokként szerepelnek.
– Sokan laknak ma Magyarországon olyan ingatlanban, amelyet jelzálog terhel, sőt bérelt lakásban is lehet gyereket nevelni.
– Valóban szempont-e a gyermekért folytatott küzdelmében a másság elismertetése?
– Ha szavazásra bocsátanák, adjanak-e homoszexuálisnak gyermeket, azt mondanám, csak akkor, ha alkalmas a nevelésére. Ezek az emberek nem pedofilok, és nem kívánják homoszexuálissá nevelni a gyermeküket. Egyébként hivatalosan senki nem megy úgy be egy alkalmassági vizsgálatra, hogy homokos, de azért azt tudni kell, hogy ma a szülők tizenöt százaléka homo- vagy biszexuális hajlamú. Én már csak tudom, nekem volt az első homoszexuális diszkóm Magyarországon. Elsősorban tehát magamért és a fiamért küzdök, és ebben senki sem tud megállítani.
origo.hu
A hét végére elromlik az idő
