Árvíz után felújított templom Siménfalván

Katasztrófákban „gazdag” év az idei. A cunami távol-keleti pusztítása, New Orleans megsemmisülése a hurrikán által vagy a pakisztáni pusztító földrengés mellett egyetemes méretekben szinte eltörpül a nyári székelyföldi árvíz – a magyar embert azonban éppúgy megrendítette, mint az említett globális természeti csapások. Szerencsére a nemzeti szolidaritás is működésbe lépett, amelynek szép példája a siménfalvi református templom újjáépítése anyaországi segítséggel.

Csontos János
2005. 11. 03. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kárpát-medence az utóbbi évtizedekben kezdi elveszíteni régi „védettségi tudatát”. Néhány éve a tiszai árvizek okoztak gondot, az idén pedig tavasztól őszig a határon túli területeken sújtották áradások a térség településeit. A jótékonysági szervezetek és magánszemélyek adományai mellett azonban viszonylag kevés figyelem vetül a magyarországi cégek példaszerű segélyakcióira. A hazai magasépítésben vezető szerepet betöltő, kecskeméti székhelyű KÉSZ Kft. például már a tavaszi, a Partiumot érintő árvíz idején is segélyszállítmányok finanszírozásával próbált segíteni a bajbajutottakon; majd a székelyföldi árvíz károsultjainak megsegítésére ismét az adományozók közé állt. A pénznél azonban alighanem jelentősebb segítség, hogy a cégnek és leányvállalatának, a KÉSZ Románia szakemberei az árhullám visszavonulását követően azonnal bekapcsolódtak a károk felmérésébe. A látottak és tapasztaltak az említett cégek vezetőit arra indították, vállaljanak részt a helyreállításban is. A feladat sürgető: közeleg a tél, a sérült épületeket ki kell javítani vagy pedig újjá kell építeni. A kecskemétiek Siménfalvát szemelték ki e célra.
Siménfalva az Alsó-Nyikó mentének legnagyobb települése. A több mint ezerlelkes falu ma mind nemzetiségi, mind vallási szempontból igen megosztott: lakosságának fele roma nemzetiségű, ám ők is magyarul beszélnek. Nagyobb részük kosárfonással foglalkozik, a többiek leginkább földművelésből és állattenyésztésből élnek. Néhányan ma is gyakorolnak valamilyen hagyományos kézműves szakmát, mint a szövést, a fafaragást; de működik itt szíjgyártó- és kovácsműhely is.
Az unitárius többségű településen a székelyudvarhelyi egyházmegyéhez tartozó református gyülekezet mindössze 81 hívet tart számon. A református egyházközséget 1768-ben alapították, de a templom csak 1805-ben épült meg. Az egyházközség lélekszáma mindig változott, de sosem haladta meg a 420-at. A legtöbbet 1975 és 1998 között apadt a gyülekezet, amikor nem volt önálló lelkipásztora, s lelkész hiányában a vegyes családokban a legtöbb gyermeket unitáriusnak keresztelték. 1998-ban az egyházközség missziói státust nyert, azóta a Nyikó mente szórványgyülekezetei is ide tartoznak. Az egyházközség lelkipásztora, Jakab Imola az unitáriusokkal közös nőszövetséget működtet: télen rendszeresen, nyáron alkalmanként vannak összejöveteleik, bibliaóráik.
Ennyiből is látható: a siménfalvi református templom helyreállítása önerőből nem volna lehetséges. Pap Géza református püspök úgy fogalmazott, hogy ez a rekonstrukciós felajánlás „olyan gesztus a közelmúlt magyarországi politikai eseményei ismeretében, amely arról győz meg minket, hogy együvé tartozásunk kifejezése nem csupán elméleti jellegű, hanem kézzelfogható kifejezést is nyerhet azok részéről, akik szeretettel és együttérzéssel viseltetnek a határon túli magyarság iránt”. A jelek szerint nem csupán az árvíz kártételeit lehet ilyesféle eszközökkel jóvátenni…

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.