Börtön holokauszttagadásért?

Nem helyezik szabadlábra Ausztriában David Irving brit történészt, akit két hete vettek őrizetbe Stájerországban. A 67 esztendős Irvinget egy 16 évvel ezelőtti osztrák elfogatóparancs alapján tartóztatták le a hatóságok, mivel akkoriban egy bécsi és egy leobeni előadásában is tagadta az auschwitzi gázkamrák létezését.
Irving ügyvédje arra hivatkozva kezdeményezte a szabadlábra helyezést, hogy védence brit állampolgár, így az EU területén bármikor elérhető az osztrák igazságszolgáltatás számára, és 16 év óta nem követett el törvénysértő cselekedetet Ausztriában. A vizsgálóbíró azonban elutasította a 10–20 ezer dollárnak megfelelő óvadék felajánlásával kezdeményezett szabadlábra helyezést. A bíróság szóvivője szerint a döntés azon alapul, hogy a továbbiakban is fennáll a cselekmény újbóli elkövetésének, valamint a gyanúsított szökésének a veszélye – tudósított az MTI. A bécsi ügyészség a héten állította össze a vádiratot Irving ügyében. A történészt az 1947-ben elfogadott tilalmi törvény (Verbotsgesetz) alapján egytől tíz évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti. Ha a bíróság különösen veszélyesnek minősíti az elkövetőt vagy annak tettét, a perben kiszabható szabadságvesztés maximuma akár 20 évig is terjedhet. Náci propaganda terjesztéséért 5-től 10 évig terjed a kiszabható büntetés. Hasonló ügyekben 1999 és 2004 között 158 ítéletet hoztak Ausztriában.
Békési Imre, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora ugyanakkor meglepőnek nevezte a gyors bécsi döntést, hiszen – mint visszaemlékezett – korábban épp egy osztrák bíró volt az, aki egy hasonló esetben az őrizetbe vétel előtt szakértőket rendelt ki, s négy éven át vizsgáltatta a kijelentés hátterét. Ráadásul az államok maguk döntenek arról, kik ellen és milyen módon járnak el, az emberi jogok európai egyezményének tizedik szakasza értelmében pedig a véleménynyilvánítás szabadsága mindenkinek jár.
Magyarországon – Ausztriával ellentétben – nincs hatályban kifejezetten a holokauszt tagadását szankcionáló törvény.