A kormány programjából, az első nyilatkozatokból és külföldi vizitekből kitűnik, hogy az új lengyel külpolitika a folyamatosságot tartja szem előtt. Prioritásai közül ki kell emelni az Egyesült Államokhoz fűződő viszony még szorosabbra szövését, az uniós tagság erősítését és az ország energetikai biztonságának szavatolását. Ami az EU-t illeti, a Brüsszelben a mérsékelten euroszkeptikus frakcióhoz tartozó PiS a nemzetek Európájának híve. A legfontosabb feladatok egyike e téren az lesz, hogy az ambiciózus Varsó megteremtse a pozícióinak erősítése, valamint nagyságrendje és tényleges képességei közötti egyensúlyt. Különös hangsúlyt kap ez most amiatt is – jegyzi meg az elemzés –, hogy érezhetően ellenségesebb közegben kell Kaczynskiéknak megvívniuk küzdelmeiket, mint az előző, baloldali kormánynak.
Az unió következő néhány hónapja számos kérdésben döntőnek bizonyulhat. Lengyelország sokat nyerhet; de veszíthet is, ha hibás politikát folytat. Marcinkiewicz brüszszeli útja már jelezte, hogy mindinkább a racionális megfontolások kerülnek előtérbe, Varsó azonban továbbra is aktív és kezdeményező marad, s elődjéhez hasonlóan határozottan fog kiállni a lengyel érdekek mellett, így például kitartóan küzd a strukturális alapok fennmaradásáért, vagy Ukrajna EU-hoz közelítésének gyorsításáért. Az euró bevezetése érezhetően nem tartozik az új kormány elsődleges céljai közé, ami feltehetően többszöri összeütközéshez vezet majd Brüsszellel. Tovább nehezíti Kaczynskiék dolgát, hogy Németországgal érezhetően lehűltek a kapcsolatok, s e relációban mindkét oldal gondjai miatt előreláthatóan csak lassan oldódik majd a légkör. Varsó számára taktikai szövetségesnek kínálkozik Nagy-Britannia, érdekeik azonban túl sok területen ütköznek. Így az a legvalószínűbb, hogy Varsó kapcsolata Párizzsal lesz még szorosabb, különösen a lengyelek demográfiai és geopolitikai adottságaiban rejlő lehetőségeket észrevevő Nicolas Sarkozy győzelme esetén.
Amerika elsőbbsége különösen a biztonságpolitika terén lesz továbbra is meghatározó, s megkönnyítené a lengyelek dolgát, ha javulna a transzatlanti viszony. Több jel arra mutat, hogy az előző kormány döntését felülbírálva az új kabinet mégis meghosszabbítja január utánra is az Irakban állomásozó mintegy másfél ezer lengyel katona megbízatását. Lengyelország kész arra is, hogy 2007-ben átvegye a NATO vezetésével Afganisztánban szolgáló nemzetközi stabilizációs erők parancsnokságát. Az új kormány nagyobb súlyt fektet a terrorizmus elleni harcra, így ennek öszszehangolására új hivatalt kíván létrehozni. Varsó ezenkívül minden bizonnyal még nyitottabb lesz az Egyesült Államok rakétaelhárító rendszerének kiépítését, egy amerikai katonai támaszpont lengyelországi létrehozását illetően.
Mindebből következik, hogy Varsó kapcsolata aligha javul Moszkvával. Akadályozza ezt a további lengyel szerepvállalás is a posztszovjet térség változásainak elősegítésében. Az orosz kultúra iránt nagy tisztelettel viseltető Lech Kaczynski köztársasági elnöksége nagy sikerének tartaná a lengyel– orosz viszony javulását, de kizárólag a két állam egyenrangúsága alapján. Kész találkozni Vlagyimir Putyinnal is, azonban csak Varsóban, mivel Kwasniewski elnök moszkvai látogatásait az orosz elnök eddigmég nem viszonozta. Így aztán sok múlik a Kreml hozzáállásán is.
A kezdeti idegenkedés oldódásával az új lengyel kormány sikeresen szerepelhet a nemzetközi színtéren, bár legfontosabb számára most az, hogy ehhez megteremtse a kedvező légkört. Ennek érdekében jóval többet kell tennie, mint elődjének. Segítheti ebben a Lengyelországban létező külpolitikai konszenzus. A lengyel kormány tapasztalatlansága ellenére sem hibázhat, helyesen kell kezelnie a programjának egyes elemeivel szemben megnyilvánuló bizalmatlanságot. Sokat jelenthet a külföld bizalmának megszerzésében – állapítja meg következtetéseit összegezve a Budapest Analyses –, ha a belpolitikában gyorsan bizonyítani tudja rátermettségét, és átformálja azt a vélekedést, hogy mandátuma csupán a következő költségvetésig szól.
Megnyílnak a VSZ titkos aktái. Lengyelország nyilvánosságra hozza az egykori Varsói Szerződés (VSZ) titkos aktáit, amelyekből kiderül, hogy a Szovjetunió vezette katonai szövetség a NATO-val kialakuló esetleges konfliktusban kész lett volna nukleáris csapásokkal egész Európát megsemmisíteni
– jelentette be Radoslaw Sikorski védelmi miniszter Varsóban. Arról, hogy mely része válik kutathatóvá, a miniszter által felállítandó csoport fog dönteni.
