Jogegységi döntés a lakásmaffiaügyben

Más személyek ingatlanának eladása, elcserélése, elzálogosítása nem sikkasztás, hanem csalás, de emellett még okirat-hamisítás is. Erről döntött tegnap új jogegységi határozatában a Legfelsőbb Bíróság. Úgy tudjuk, december elején az embercsempészet és a bűnszervezet összefüggéseit elemzik.

Értesülésünk szerint a Legfelsőbb Bíróság (LB) elvi vizsgálódásának kiindulópontja az volt, hogy egy tulajdonos – külföldi tartózkodása idejére – átadta a lakását ismerősének. A szívességi használó nem fizette a közüzemi díjakat, emiatt a szolgáltató a hátralék fejében jelzálogjogot jegyeztetett be, és végrehajtást kért az ingatlanra. Más esetekben – tulajdonosnak tüntetve fel magát – a bérlő kölcsönt vesz fel, s a bérbeadó tulajdonára jegyzik fel a jelzálogot.
Az ilyen visszaéléseket a kezdetektől csalásnak minősítette a hazai igazságszolgáltatás. Újabban előfordult, hogy a bíróság sikkasztásnak tekintette, mondván, hogy a lakáshasználó elvonta, eltulajdonította a rábízott dolgot.
*
A Legfelsőbb Bíróság (LB) szerint csalásról van szó. Nincs különbség aközött, hogy valaki a rábízott, kölcsön vett lakást terheli meg, adja el, vagy ismeretlen személy ingatlanával teszi ugyanezt. Az újdonság a döntésben az, hogy kimondták: a telekkönyvi bejegyzéshez benyújtott okirat elkészítése és bemutatása olyan okirat-hamisítás, amelyet a csalás mellett szintén meg kell állapítani, és büntetést kell kiszabni érte. Eddig a csalás és az okirat-hamisítás egynek számított. A határozatból az következik, hogy a csalásért kiszabható, legfeljebb 2, 3, 5 vagy 8 évhez hozzászámítják majd az okirat-hamisításért járó 1 vagy 3 év arányos részét.
Rögzítették azt is: a csaló által eladott lakás végleg elveszhet, ha az eredeti tulajdonos nem indítja meg idejében a pert a jóhiszemű vevő tulajdonjogának törléséért. Erre 60 napot szab az ingatlan-nyilvántartási törvény abban az esetben, ha a rászedett tulajdonos megkapja a földhivatal határozatát a tulajdonváltozásról.
Ha ilyen határozatot nem kap, az átírást követő három éven belül fordulhat bírósághoz. Utána a jóhiszemű vevőé az ingatlan, a kárvallott pedig kártérítést kérhet – ha van kitől.
Az Alkotmánybíróság (AB) ma ismét arról tárgyal: megfelel-e az alaptörvénynek az az 1997-es jogszabály, amelynek alapján az LB kötelező határozatokkal irányíthatja az ítélkezést. Fölvetődött, a törvényben nincsenek meg a szükséges jogállami garanciák. Úgy tudjuk, az AB hamarosan dönt az ügyben.