Kényes téma az AB előtt

A hazai egészségügyi jog egyik kivételes intézményéről határoz szombati ülésén az Alkotmánybíróság. A tanácskozás a testület hivatalos székhelyén, Esztergomban lesz: Bihari Mihály megválasztott elnök itt veszi át a vezetői tisztséget a bírói posztról is leköszönő Holló Andrástól.

2005. 11. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ünnepi külsőségek közt, az Aranybulla előtt tisztelegve zajlik majd az Alkotmánybíróság szombati ülése, ám nem csupán az őrségváltás kerete lesz. Úgy tudjuk, több eljárást is lezár a jelenleg tíztagú testület. A bírák várhatóan pontot tesznek legrégebbi ügyük végére: határoznak egy 1992-es kérelemről. Ebben a hozzájuk forduló ügyfél a művi meddővé tétel, vagyis a sterilizálás alkotmányos összefüggéseiről érdeklődött.
A hazai egészségügyi szabályozás egyik különleges, titokzatos megoldásáról van szó. Így vélekedett lapunk érdeklődésére Jobbágyi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora és Csernus Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa is. Jobbágyi Gábor arra emlékeztetett, hogy most két indok alapján: egészségügyi és családtervezési okból lehet elvégezni a művi meddővé tételt, férfiak és nők esetében egyaránt. Az egészségügyi törvény külön rendelkezik azokról az emberekről, akiknek nincs teljes beszámítási képességük.
A professzor és a TASZ szakértője is úgy látja, a legfőbb gond, hogy a szabályok nem egyértelműek. Nem tudni például, mit tekintsünk egészségügyi oknak. Jobbágyi Gábor szerint talán még egy légzési probléma is okot adhat a nemzőképesség megszüntetésére. Csernus Eszter arra utalt, hogy a teljes belátási képességgel nem rendelkező emberek esetében kérdésessé válik az önkéntesség. Helyettük ugyanis törvényes képviselőjük nyilatkozhat, s a beavatkozást a gyámhatóság engedélyéhez köti a törvény. Ez a rendszer átláthatatlan. Statisztikák nem ismeretesek arról, hány emberen végeztek el idehaza ilyen beavatkozást – említette meg Jobbágyi Gábor. Ugyanakkor egészségügyi intézmények széles köre jogosult a beavatkozásra. A hazai szakirodalomban is fehér folt ez a terület – hangsúlyozta a professzor –, holott az egyik legérzékenyebb emberi jogi problémáról van szó. Mint mondta, arról sem feledkezhetünk meg, hogy a strerilizálást fajvédelmi okból alkalmazta a hitleri Németország.



Két új bírót választhatnak. Az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság hétfőn délelőtt határoz: elfogadja-e a Fidesz jelöltjét, Balogh Elemért – mondta kérdésünkre Répássy Róbert. Az ellenzéki párt képviselője bízik abban, hogy a válasz kedvező lesz, s az alkotmányügyi bizottság még aznap meghallgatja a jelöltet, a Ház pedig a korábban már elfogadott Holló Andrással együtt ugyancsak hétfőn megválasztja a két új alkotmánybírót. Ezzel a szabály szerint 11 fős testület létszáma teljes lesz..

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.