Optimista számítások alapján 2009-re is maximum a nyugat-európai szint felét érhetjük a jelzálog-hitelezés területén. Nemcsak az úgynevezett GDP-arányos mutató gyengébb, mint a nyugati ráta, hanem a futamidő tekintetében is van hová fejlődnünk: míg a Lajtán túl a jelzálog-hitelezés futamideje 17,6 esztendő, addig hazánkban ez mindössze hat év. Az EU-ban ez az arány átlag negyven százalék, amely folyó áron 3,9 ezermilliárd euró kintlevőséget jelent. Ezzel szemben Magyarországon az ingatlanoknak csak húsz százaléka terhelt jelzáloghitellel; ez ugyancsak azt jelzi, vannak tartalékok ezen a területen.
Spéder Zoltán, az OTP Bank alelnöke a hitelintézet gyorsjelentését ismertető tájékoztatón ezzel kapcsolatosan kifejtette: ezen a területen átmeneti lassulás után intenzív növekedés prognosztizálható.
Hasonlóképpen látja a helyzetet a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. vezérigazgató-helyettese. Harmati László egy szakmai konferencián azt hangsúlyozta: a jelzáloghitel-piac hosszú távon jelentős fejlődés előtt áll. Például kimutatható, hogy az Európai Unió (EU) a magyar gazdaságra leginkább hasonlító négy tagállamában (Portugália, Görögország, Spanyolország, Írország) az elmúlt tíz évben az átlagos piaci növekedés évente 6,5 százalék volt. Amennyiben ezt az ütemet feltételezzük, úgy hazánk esetében 2015-ig a jelzáloghitelek állományának a GDP-hez viszonyított aránya nem érné el a 12 százalékot sem, ám szakértők úgy vélik, hogy a magyar piacban ennél nagyobb fejlődési tartalékok vannak. Ide tartozik, hogy idővel az Európai Unióban a szokásos arányokhoz közelednek a piaci jelzálogkamatok is. Az átlagosan 7–10 százalékos állami támogatás következményeként a magyar kamatlábak máris EU-szinten állnak, mivel ott 4 és 6,7 százalék között szóródik a pénzügyi kölcsönök kamatterhe.
Magyarországon az állami támogatás nélküli kamatok még tíz százalék fölöttiek. Görögországban hasonlóan magasak (13 százalék körüliek) voltak a kamatlábak, ám a közös európai pénz, az euró bevezetése előtti két évben látványosan zuhanva, hat százalék alá estek a valutaváltás idejére.
Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a jelzáloghitel-piac fokozatosan beáll egy normális, fenntartható növekedési pályára, amelyben ugyanakkor meghatározó szerep jut a devizahiteleknek. Londoni szakértők úgy tartják, a jelzálog-hitelezés Kelet-Közép-Európában forradalmát éli: felfutásának okai között a kamatok csökkenése, a támogatások emelése mellett a gazdaság és a bérek növekedése egyaránt szerepet játszott. A Fitch Ratings hitelminősítő intézet vizsgálatában rámutat arra: a jelzálog-hitelezés terjedése olyan lakossági kölcsönzési lázhoz vezetett a térségben, ami az elmúlt néhány évben átalakította a bankrendszert, bár a GDP-arányos jelzálog-kintlevőség még mindig eltörpül a nyugat-európai mellett. A szóban forgó szektorelemzés felhívja a figyelmet arra is: a régióban egyedül Magyarországon működik ténylegesen független jelzálogbank. A Fitch kimutatása alapján a 2004–2005-ös hitelkihelyezési értéknövekedésen belül Csehországban hozzávetőleg kilencven százalék, Szlovákiában és Lengyelországban csaknem ötven százalék a jelzálogpiaci növekedés súlya. Magyarországon e hiteltermék értéknövekedése a teljes hitelpiaci növekedésnek mintegy harminc százalékát adja. Az utóbbi időben egyébként csökken az állami támogatás szerepe. A Fitch szerint mindazonáltal jó esély van arra, hogy közép- vagy hosszú távon a kelet-európai országokban ez az arány meg fogja haladni az uniós átlagot.
De térjünk vissza az arányokhoz! A jelzálog-hitelezés GDP-hez mért aránya egyébként igen különböző az egyes uniós tagországokban: Olaszországban alig tízszázalékos, ugyanakkor Németországban 47, Spanyolországban 32, Dániában 67 százalékos az arány. Eltérő az egyes országok gyakorlata abban is, hogy az ingatlan értékéhez képest milyen arányban folyósítanak jelzáloghitelt a bankok. Hollandiában, ahol a jelzáloghitel felvételéhez adókedvezmény is társul, az ingatlan értékének száz százalékát meghaladó összegű kölcsönt is nyújtanak a bankok. A magyarországi devizaalapú jelzálog-hitelezés felfutása két szempontból is kockázatot jelent. Hirtelen árfolyamváltozás a devizaalapú jelzálogkölcsönt törlesztő háztartások tömegeit juttathatná csődbe, de nehéz helyzetbe kerülhetnek az ingatlanfejlesztők is.
Havi húszmilliárd. Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a lakossági hiteleken belül a szabad felhasználású jelzáloghitelek: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartásoknál kihelyezett állomány 2005 első kilenc hónapjában hozzávetőlegesen hetven százalékkal növekedett, és szeptember végén megközelítette a 320 milliárd forintot.
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
